Seite - 842 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

&42 több szomszédos magân szénbânyât îs megvâsârolt, kezdôdôtt faworzndban, a kraköi vidék szénbânyâszatâiiak azöta fô helyén, a czélszerû, kitcrjedt és a kor kôvetelményeinek megfelelô nagyobb bânyamivelés. Husz évvel ntôbb, 1890 kôrûl a trzebinia-sierszai szénszâllitô vasut kiépulése utân a grôf Potocki-féle sierszai és trzebinai szénbânyâk évi termelésë is tetcmcsen növeke- dett, és ma az egyclôre kevésbbé fontos jelerii és tenczyneki vâllalaton kivûl a jaworznôi bânyatârsùlat, meg a Potocki-féle sierszai bânya Galiczia két legnevezetesebb széntelepe. A kraköi vidék összes széntermelése 1895-ben 7,600.306 métermâzsât tett 1,337.884 forint értékben, a miböl Jaworznöra 5,220.952 métermâzsa, Sierszâra pedig 2,312.247 métermâzsa jut. E vidék kôszenc âltalâban közepes jôsâgu, sovâny, nem tapodö és koksz-gyârtâsra nem alkalmas; futô értéke az cgyes bânyâk és fajok szerint 4.500 (Niedzieliska), 5.000 (Jaworzno, Siersza) és 6.000 (Dabrowa) caloria között ingadozik, a mi mellett a gâznak valö szén egy neme (Tenczynek) egész 7.000 caloriâig emelkedô fûtô értékkel is bir. A vidék összes évi termelése azonban korânsem clégiti ki az orszâg szûkségletét, a miért is évenként tetemes mennyiségu — kôrûlbelûl 5,000.000 métermâzsâra rûgo — porosz (felsô-sziléziai) és morva- sziléziai kôszenet szâllitanak Galicziâba. A termö kôszén-réteg fölött a kraköi kerûletben az erôsen kifejlett trias- képzôdmény fekszik, melynek kôzépsô foka, a kagylômész, sok helyütt vas-, ölom- és czinkérczckct tartalmaz. Habâr ez ércztelepek a szomszédos felsô- sziléziaiakkal és a lengyel kirâlysâgbeliekkel mennyiség, bôség és nevezetesség szcmpontjâbôl nem mérkôzhetnek is, söt messze mögöttük âllnak: azért mégis elég kitcrjedt és meglehetôscn jöl fizctö bânyâszat fejlödött itt, kivâlt a mi a czinkérczeket illeti; az ôloviércz-bdnyâszat pedig mâr a XV. szâzadban kezdô- dôtt, mint Jagiello Lâszlô kirâlynak egy 1415. évi szabadalom-levele bizonyitja, mely a trzebiniai ôlomércz-bânyâkrôl szôl. Jelenleg az ôlomércz-bânyâszat nagyobbrészt Trzcbionka kôrnyékére (Trzebinia mellett) és a Chrzanôw melletti Katy vidékére szoritkozik, mely utöbbi helyen az ezûsttartalmû ôlom- fénynek meglehetôsen dits telepei vannak. Ezeket a Giesche örökösök „Mathilde" nevû bânyâjâban aknâzzâk. 1887-ben a kraköi vidék ôlomércz-termelése 38.057 métermâzsât tett 172.758 forint értékben ; késôbb azonban a termelés a Mathilde bânyâba âramlott nagy vizmennyiség miatt, mely az ellene valö kitartö küzdelmen is minduntalan kifogva, üjra meg ûjra nagy akadâlyokat gördit a mivelés elé, 1893-ban mâr 9.346 métermâzsâra szâllott alâ és csak megint 1895-ben emelkedett 33.375 métermâzsâra 157.162 forint értékben.