Seite - 844 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

844 melynek ôsszcs termelése nemcsak a krakói kerúletben, hanem egyúttal egész Galicziában 1893-ban 85.641 métermázsa vasérczre rúgott 17.405 forint értékben, ellenbcn 1895-ben már alig tett 7.009 métermázsát 1.201 forint értékben. E vasérczeket nagyrészt a felsó-sziléziai witkowitzi vaskohókba viszik és csupán kis részük kerûl olykor-olykor a Saybusch melletti Wçgicrka- Górkában levó egyetlen galicziai vaskohóba, mely jelenleg Frigyes fóherczeg tulajdona és két magas-olvasztóban csakis óntOtt árút gyárt tóbbnyire idegen érczekból. Sokkal nevezetesebb az ólom- és vastermelésnél a czinkércz- vagy gálma-olvasztás a krakói vidéken. Tóbb helyütt, így Trzebionka, Wodna, Nowa-Góra, Dlugoszyn, „na Galmanie" stb. kórnyékén az úgy nevezett ércztartalmú dolomitban dús telepei vannak az itt-ott czinkfénynyel elegy széngálmának avagy smithsonitnak, mely átlagosan 10—16 százalék czinket tartalmaz. E telepeket tóbb vállalat aknázza, melyek kôzûl a Trzebionkában és Wodna mellett levó gróf Potocki-féle gálma-bányák állnak elsó helyen. A krakói vidék ósszes czinkércz-termelése 1895-ben 71-575 métermázsára rúgott 59-95° forint értékben és 509 munkást foglalkoztatott. Ez érczeket két czink- kohó olvasztja ki, az egyik Potocki András grófé, a Siersza melletti „na Krzu", a másik a boroszlói Loebbecke E. ezégé a Szczakowa melletti Niedzieliskában, s mind a kettó tetemes mennyiségú nyers czinket termel (czinkhamu és czink- por mellett), így 1895-ben 25.260 métermázsát 414.539 forint értékben. A kiolvasztott czinket vagy egyenesen lemezekben szállítják kereskedelmi árúképen Bécsbe, vagy pedig ott helyben a niedzieliskai kohóban dolgozzák fol czinkfehérré. E czinkfehér-gyár 1893-ban mintegy 21.451 métermázsa czinkfehéret gyáitott 514.848 forint értékben, ellenben 1895-ben csak 18.416 métermázsát 313.072 forint értékben. Terméke elég messzire terjedó keresletnek órvend Német-, Angol- és Oroszországban, Skandináviában és Ejszak-Amerikában. E számok eléggé bizonyítják milyen fontos általában a gálma-bányászat és a czinkolvasztó ipar ez egyébként szegény és terméketlen vidéken. Galiczia, mely 1895-ben 39.13 százalékkal járúlt Ausztria ósszes nycrsczink-termeléséhez, a monarch ia ósszes czinktermeló tartományai sorában az elsó és egyáltalában kiváló helyen áll. Egészen más a bányászat a Kárpát-hegység vidékén. Kósó-bányák mellett sok helyüt sós- és kóolaj-források mutatkoznak, melyekhez itt-ott még az ozokerit vagy fóldi-viasz, ezen Európában nagyobb tómegekben csak Galiczia fôldjén elófordúló ásvány járúl. Ezenkivúl a Truskawiec melletti Drohobycztól