Seite - 858 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

858 (1895-ben 16,557.253) forint ertekre megy. Ezzcl szemben a galicziai vas- es czink-kohök termelese a cupol-kemenczek gyärtmänyaival es a czinkfeher- gyärtässal együtt több mint l'/4 milliö (1895-ben, 1,298.544) forintot tesz. Ezenkivül a galicziai kereskedelmi petroleum-gyärtäsnak evi eredmenye mint- egy 10 milliö forintnyi ertekü. Az összes galicziai bänyaszat es kohäszat termelese tehät, ide ertve a so-, czinkfeher- es petroleum-termelest is, 1895-ben mintegy 28 milliö forintnyi ertekre rügott, a melyböl azonban a földolgozott nyers anyagok eredeti erteke czimen jökora resz vonandö lc. Mindazonaltal, mint mar e szämokböl is kitetszik, a galicziai bänyaszat es kohäszat, mely egeszben 15.000-nel több (1895-ben 15.328) munkäst foglalkoztat, nevezetes közgazdasägi ertek kepviselelöje az orszägban, es joggal remelhetö, hogy a müveltseg emelkedtevel, valamint a meg eleg gyönge vällalkozö kedv erösbödtevel a galicziai bänyäszat es kohäszati ipar, mcly egeszseges alapokon nyugszik, mindjobban fog fejlödni es ügy az orszäg lakossägänak, mint az egesz birodalomnak egyre növekvö hasznära fog välni. Kereskedelem es ipar. Galiczia kereskedelmi forgalmät fölötte bajos szämokban föltüntetni. Ausztria hiänyos vasüti statisztikäja alapjän lehetctlcn e tartomänynak a szom- szedoS" területekkel valö kereskedelmeröl teljes es hü kepct rajzolni. Ezert csak nehäny jellemzö reszletre szoritkozhatunk, s inkäbb csak ältalänossägban mutathatjuk ki azt, a miben ez orszäg mint tcrmelö es fogyasztö terülct a monarchia többi reszeitöl leginkäbb különbözik. Galiczia mint östermelö terület majdnem pusztän nyers anyagokat szällit ki, s helyükbe a nyugati tartomänyokböl, meg a külföldröl különfele gyäri ärükat visz be, minthogy a belföldi nagyipar mindeddig a honi szüksegletnek csak igen csekely reszet elegiti ki. Ezt folyton szämba kell venni, hogy Galicziänak, mint legközelebbi es legbiztosabb fogyasztö teruletnek a nyugati tartomänyokhoz mert nagy közgazdasägi fontossägät kellökep meltathassuk. A legföbb kiviteli czikkek: gabona es liszt, szarvasmarha es sertes, hüs, tojäs, toll, börök, sörte, fa nyers es reszint földolgozott ällapotban, borszesz, vegül nyers es finomitott köolaj, meg kösö. A büza es rozs ma mär majdnem pusztän lisztte örölve kerul kivitelrc; egy^b gabonanemüek nyersen jutnak forgalomba. Csodälatos, hogy evröl-evre emelkedik a magyarorszägi büzaliszt bevitelc, mely meg a szällitäsi költsegek