Seite - 861 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

861 a magyar és osztrâk finomitökba, részint a szâmos belföldi finomitökban dolgozzâk fol és mint kész ârut szâllitjâk ki. A szâllitâs eddigelé pusztân a monarchia teruletére szoritkozott ; csupân a legutöbbi idôben tettek eléggé sikerult kisérleteket a német piaczczal (Porosz-Szilézia és Szâszorszâg felé). Ellenben a galicziai foldi-viaszt mâr évek öta tetemes mennyiségben szâllitjâk külfoldre, nevezetesen Németorszâgba. Galiczia a monarchiânak söban leggazdagabb tartomânyai kôzé sorolhatö. Az évi sôtermelés 1894-ben majdnem mâsfél milliô métermâzsâra ri'igott, a mibôl 600.000 métermâzsa ipari sô volt. A galicziai sôfôzôk fött söja benn A Bochnia melletti okocimi sörgyir. marad az orszâgban, ép igy a Bochniàban és Wieliczkâban fejtett kôsônak egy része is. A kôsô tetemes részét azonban Sziléziâba és Morvaorszâgba szâllitjâk, a hol nincsenek sôbânyâk. Hajdan Oroszorszâg felé is tetemes volt a galicziai sö kivitele ; kivâlt az egykori lengyel kirâlysâg felé szällitottak részint vasüton, részint a Visztulàn nagy mennyiségû söt a hircs wieliczkai bânyâbôl. E kivitel azonban mintegy 20 évvel ezelôtt teljesen megszûnt, mivel az orosz termelés és a porosz sôbânyâk versenye az arânylag meg- drâgûlt galicziai söt az ottani piaczokrôl kiszoritotta. A Wieliczkâban aknâzott ipari sô tette lehetôvé a Chrzanôw melletti Szczakowâban egy nagy szoda- gyâr folâllitâsât.