Seite - 870 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

870 és Thornba sajátszerú, külón e czélra épúlt lapos hajókon. A nevezctt helyekról aztán tengeri úton kerúlt Ejszak-Németországba, Angliába és Francziaországba, a honnan ipari és múipari gyártmányokkal mcgrakodva tértek vissza e hajók az országba. Kevésbbé kcdvezók valának a hajózás kórülményei a Dniesztcren, a hol a Jampol és Mohilew kózelében lévó zuhatagok, valamint az Akkerman mellett, a Fekete-tengertól nem messze kezdódó mocsaras és sekély torkolat miatt lefelé csak idónként, fólfelé pedig csak róvid útakon volt lchetséges a hajózás. A Dnieszteren leginkább fát szállítottak az ezen folyó alsó mellékén fekvó, fában szükólkódó vidékekre. Nemzetkózi cgyezmény alapján 1781 októbcr 19-étól a Visztula és a Dnieszter a hajózást illctólcg scmleges tcríilct lett, és mind a két határos birodalom, úgy Ausztria, mint Oroszország alatt- valói szabadon hajózhattak e vizeken, az elvámolásra vonatkozó bizonyos kikótések mcllctt. A vasútak kiépúltc óta c két folyón csak épúlet- és hajófát szállítanak a tcngcr felé, mely e hosszú iiton a vasúti szállítás drágaságát nem bírná meg. Személyszállításra a Visztulán Galicziában csak Krakótól Zawichostig, tehát a San torkolatáig jár két kis gozos, melyek azonban csupán az osztrák kormány részéról a galicziai parton foganatosított szabályozási munkálatok szolgálatában állanak. A Dnieszteren való hajózásra l852-ben építettek Sapieha Leo herczeg kezdeményezésére Zurawnóban egy gózóst, mely 1854-ben tette meg elsó útját, de Halicz kózelében zátonyra kerúlt, a hol tóbb hónapon át vesztegelt, s utóbb a folyó kedvczótlcn medre miatt megint szétszedték és cladták. Ugyan- ilyen sikertelen volt a Slonecki és Társa czégnck egy második kisérlete is 1883-ban. Azota, ez utóbbi kisérlet alkalmából, a galicziai tartománygyúlés indittatva érezte magát, hogy a Dnieszteren való gózhajózás ügyét fólkarolja, s késznck nyilatkozott egy netán alakúlandó részvénytársaságot bizonyos bcvételi ósszeg biztosításával támogatni. Ily társaság azonban mind máig nem jótt létre. Mind a két folyót elóbb szabályozni kell. A Visztulát illetólcg erre nézve 1875 óta az orosz császári kormánynyal egyezmény áll fónn, mely azonban még nines teljesen végre hajtva. Ugyanígy van a dolog a Pruth szabályo- zásával is. Idókózben a es. kir. kormány 1882-ben a hajózhatás érdekébcn s egyúttal a gyakran ismétlódó árviz-veszedclmek clhárítása czéljából, az 1861. évi november ll-éról kelt legfelsóbb rendelet értclmében a kóvetkezó folyókat jelólte ki, melyeken ama rendelet kcltétól számított húsz éven belúl a szabályozásnak végre kell hajtatnia. Ezek : a Przemsza, a porosz határtól