Seite - 874 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

874 Âthozat . . 1,710.882 forint. A Leg folyô szabâlyozâsâra 245.0OO „ A Nisko melletti mocsarak kiszâritâsâra 20.2 20 „ Az Olesko „ „ „ 40.000 „ A Visztulânak és a Sannak a tarnobrzegi kerûletben valô tovâbbi gâtjaira 680.600 „ A Stryj folyamvidékén lévô patakok szabalyozâsâra . . . . 10.738 „ A Skawa „ „ „ . . . . 103.938 „ A Biaîa és mellékfolyôi szabalyozâsâra és a Dunajec jobb part- jânak gâtjai kiegészitésére 1,789.000 „ A Visztula jobb partjân Podgôrze és Niepoiomice közötti gâtak kiegészitésére 218.000 „ A Michatôw pataknak Maniowa kôzség hatârâban valô eltor- laszolâsâra 8.000 „ A Niikéwka patak eltorlaszolâsâra 25.726 „ A Jaroslau és Lancut keruletek mocsarainak kiszâritâsâra . . 86.250 „ A Ziota Lipa szabâlyozâsi munkâlataira 132.000 „ A Dnieszternek Rozwadôw és Zurawno közti szabâlyozâsâra . 1,600.000 „ A Bug folyô szabâlyozâsâra 594.OOO „ A Wisioka folyônak Jasto melletti szabâlyozâsâra 3987 „ ôsszesen 7,268.341 forint. Ez orszâgos munkâlatok Iegnagyob része azonban nem annyira a kôz- lekedés, mint inkâbb a talajjavitâs és az ârvizek eilen valô védekezés érdeké- ben tôrtént. Ütak. — A mûutak épitése, illetôleg a mâr meglévôknek âllami gondozâs alâ vétele és âllami ûtakkâ nyilvânitâsa a mült szâzad utolsô évtizedeiben C1775 —1800) kezdôdôtt, s akkoriban ez ütak irânyât illetôleg az volt a vezérlô szempont, hogy a régi utaknak, melyeken évszâzadok ôta jârt a kelet és nyugat közötti vilâgkereskcdelem, részben megtartâsàval az akkor legfonto- sabb vârosokat, igy a tartomâny fôvârosât, Lemberget, valamint a régebbcn Galicziâhoz tartozô Bukovinânak mai fôvârosât, Czernowitzot, a birodalom nyugati orszâgaival, nevezetesen Sziléziâval kapcsolatba juttassâk. Minthogy akkoriban Krakô és kôrnyéke még nem tartozott Ausztriâhoz, az elsô tij utvonal Sziléziâtôl, illetôleg Bielitzbôl Galicziâban Bialân, Wadowicén, Tarnöwon, Rzeszöwon, Jaroslaun ât Lembergbe és onnan Tarnopolon és Zaleszczykin keresztul vitt Czernowitzba. Szâzadunk elején épult a mâsodik nagy utvonal, az ûgy nevezett Kârpâti-ut, mely szintén a hatârszéli Biala vârosbôl kiindûlva, a Kârpâtok tôrzsének lâbénâl és a Kârpâtok kiâgazâsait âtszelve haladt