Seite - 875 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

875 Zywiecen, Üj-Sandccen, Jastón, Krosnón, Sanokon, Samboron, Stryjen, Stanislaun, Kolomeán és Czernowitzon át. Késóbb új útak építésére, részben pedig a már említettekcn kivúl azoknak alkalmassá tételére irányúlt a torekvés, melyek egy felól a szomszédos Magyar- országgal való kozlekedést tették lehetóvé, más felól a két fó útvonalat kap- csolják egybe, vagy pedig az éjszaki országrészeknek a fó útvonalakkal való ósszekotésére szolgálnak. 1829 végével Galicziában összesen 363 mérfóld, avagy 2.757.5 kilo- méternyi állami iít és ezen kivúl 692.2 kilométernyi egyéb út volt, melyeket a kozségek hatósági felügyelet alatt voltak kötelesek jó karban tartani. Az 1829-tól 1870-ig terjedó negyven évnél hosszabb idöközben a galicziai kincstári úthálózat mindóssze csak 125.! kilométerrcl gyarapodott, úgy, hogy ez idököz végén az útak összes hoszsza csupán 2.882.6 kilométernyit tett. Annál nagyobb gondot fordítottak ez idöközben a katonai és járási útak készítésére, melyek a kerúletek, illetóleg a kózségek koltségén kormányhivatal- nokok felügyelete alatt épúltek. A fó érdem e téren az ötvenes évek helytartójáé, Gohjchowski grófé. 1868-ban úgy az állami útak egy része, mint az összes többi útak a galicziai tartományi bizottság joghatósága alá kerúltek. Az átvétel idején az átadott állami és járási útak összes hoszsza 1.206 kilométer volt. Azota rendszeresen folyik Galicziában az úthálózatnak a kivánalmakhoz mért kiegészítése. Az egész hálózat háromféle útakból áll, úgy mint országos, kerúleti és kózségi útakból. Az országútak majdnem kivétel nélkül olyan szélesre építvék, mint a katonai útak ; kó alapépítménynyel vannak ellátva és jól kaviesolva. A kisebb hídak és átvágások ez útakon kómúves munkával épúltek, a nagyobb híd- pillérek kóból vannak, s rajtuk kelló erósségú fahídak nyugszanak. Ilyen módon állitották helyre az államtól átvett összes útakat; az újakat pedig tartományi kóltségen építették. A kerületi útakat a tartományi bizottság felügyelete alatt a kerúletek építik és tartják fönn. Az erre való koltséget kerúleti pótadóból, a kerúleteknek készpénzben való járúlékaiból, részükról ingyen szállított anyagból, esetleg ingyen átengedett terúleten és folajánlott ingyen munkaeróvel, továbbá az érdekelteknek onként folajánlott pénz- vagy természetbeli járúlékaiból, de országos hozzájárúlással is szerzik meg, mely utóbbinak azonban az összes koltségek 50 százalékánál többre soha sem szabad rúgnia. Ez útak szélessége rendesen kisebb, mint az országútaké. A rajtuk levó hídak és egyéb mútárgyak. lio*