Seite - 20 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

20 templomât, a paplakot és a tôbbi épûleteket. A hâromszâz éves templomban bô kôntôsu s karimâtlan sûveget viselô szerzetesek fogadnak és nyâjasan kalauzolnak bennûnket, megmutogatva a templom és a kolostor ôsszes lâtni- valôit. Ezek kôzé tartozik a kolostor alapitôjânak, Krimka Athanâz moldvai metropolitânak sirja, a ki Tomsza Istvân moldvai vajda idejében, 1602-ben fogott a monostor épitéséhez. Mitoka és Lipoveni falvak elôtt elhaladva, ismét az orszâgutra érûnk, mely Itzkany német gyarmaton keresztûl és a Suczawa folyôn âtkelve, Suczawa vàrosâba visz bennûnket. Ez mâr a harmadik vârosa az orszâgnak, a melynél azt tapasztaljuk, hogy a nagyobb kôzségeket itt inkâbb hegytetôre szerették épiteni, mintsem lapâlyra. A keleti és nyugati vôlgy-fenékbôl Suczawa meredeken emelkedik, s minthogy kevés sik terulete van, nem is igen alkalmas nagyobb terjesz- kedésre. Lejtôje csak a déli és éjszaki részen szelidebb, a mi a lakossâgot arra késztette, hogy virâg-, gyûmôlcs- és konyhakertek elôtt allô hâzait kilométernyi hosszasâgban sorakoztassa az ût mentén. A vâros virâgkorât akkor élte, a mikor a régmultban néhâny moldvai vajda itt székelt. Ha ugyan igaz, hogy akkoriban 40 temploma és 1.600 lakôhâza volt : akkor valôban csodâlatos, hogyan tunhetett el mindez oly hamar nyomtalanûl. Mert a mi régi épulet- maradvânyt ma lâtunk, az mindôssze a hajdani fejedelmi kastély romja egy màsik domb tetején, aztân egy, az éjszaki hegyoldalon meredô magânos fal, tovâbbâ a régôta bezârt tekintélyes mirautzi templom és végûl egy magâban allô s ma szépen bekeritett igen magas torony, a melyhez néhàny évvel ezelôtt még egy, azôta lebontott templom tartozott. Suczawa azonban a legutôbbi idôben ismét némi emelkedésnek induit, minthogy a csàszâri kormâny gondos- kodàsa folytân a régi vârosra ûjabban tôbb figyelem fordtilt, melynek jeléûl gôrôg-keleti fôgymnasiumot, es. kir. jârâsbirôsâgot, stb. kapott. Azôta az épitkezés is évrôl-évre halad benne. Nyolcz temploma, az egy rômai katholikus- nak kivételével, mind ôdon byzanezi szabâsû. Ot kôzûlôk a gôrôg-keletieké, kettô pedig az ôrményeké; de belûl valamennyi ugyanazzal a keleti fényu pompâval ragyog. A gôrôg-keletiek fô temploma a Szent Gyôrgyrôl nevezett plebânia-egyhâz, melyben a tartomâny védôszentjének, Novii Jânosnak tetemei nyugszanak. E sirhely és a templom egyéb ereklyéi a gôrôg-keleti lakossàg tômeges zarândoklatainak fô helyévé avatjâk e templomot, a hovâ Szent Jânos napjân nemcsak a tartomâny minden részébôl, hanem a szomszédos Galicziàbôl, Magyarorszâgbôl és Moldvâbôl is ôsszecsôdul 15—20 ezer ember. Szép fekvésével vâlik ki a tôbbi kôzûl a zamkai ôrmény templom, mely egy nyugat-