Seite - 22 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

22 erdemes lesz a menten fölfcle haladnunk. Abban az ertelemben, mint Magyar- orszägnak a Tiszät, Bukovinänak a Suczawät lehet fö folyöjäul tekintcni, mert a forräsvideke es nevezetesebb gyarapodäsa is a tartomäny hatärain belül van. Itt születik, itt nö tetemes folyövä; nem idegenböl jö s nem is megy ät idegen földre mint Suczawa, hanem a hatäron tül elveszti a nevet es belc- szakad Bukovina ejszaki reszeröl eredö folyötärsäba, a Szerethbe, melyet Romäniäban tekintelyes folyammä gyarapit. A Szereth különben mär Bukovinäban is jö nagy folyö. Csak lätni kellett az 1893. evi ärvizkor, hogy örökke emlekezetes kepe maradjon az ember lelkeben a fekevesztett elem tomboläsänak, mely kimeletlenül sodort magäval vagyont es eletet. A vihar remes orditäsa es a hullämok zügö moraja közben ragadta magaval a szilaj är Itzkany mellett a haromszäz lepesnyi hosszü erös hidat, melyet sem vaskos labai, sem hatalmas jegtöröi nem birtak megvedeni, s igy II. Jözsef csäszärnak e szep ajändeka, mely szäz esztendönel tovabb fönnällt, ketharmad reszeben teljesen äldozatäül esett a szörnyü pusztüläsnak. Az egeszen födött es deszka- falakkal ellätott hid ez alkalommal oly siralmas ällapotba jutott, hogy üjabb helyreällitasära meg csak gondolni sem lehetett. Rendes idöben ugyan koräntsem ilyen hatalmas a Szereth, de azert a bele ömlö hegyi patakok fölvetele utän mar a tartomany hatarain belül is tekin- telyes nagysägra nö. Völgye, a mint ejszaknyugati iränyban tovabb haladunk, mind jobban tägül es Radautz väros közeleben a tartomany egyetlen tägasabb rönäjävä szelesedik, a mclynek negy negyszögmerföldnyi teröleten csak szelid földhullämok emelkednek. E rönät szämos patak es kisebb folyö, valamint orszägos es kerületi utak szeldelik keresztül. Söt vaspälya is halad rajta epen a közepen ät, t. i. a lemberg-czernowitzi fövonalnak egy elägazasa, a mely Radautz värosät Hadikfalva ällomassal köti össze. A völgynek ebben a reszeben is vannak mocsarak es ingovänyok, de azert a talaj legnagyobb reszen megis termekeny szantöföldek es retek terulnek, melyek közepettc all a kis, de szep jövö ele nezö Radautz väros. Ez a tartomänyban az egyetlen väros, a mely lapälyon epült. Ennck köszönhetö, hogy ütczäi meglehetösen szabälyosak. Az egesz monarchiäban hires az itteni ällami mentelep. A väros környeken több feie igen erdekes kirändüläsokat tehetni, igy Lichtenberg nemet telepre, Mardzinäba, a kies Hardegg-völgybe, Wollowetzbe es Milleschoutzba, vegül Istensegits magyar faluba, mindenekelött azonban Klimoutz es Biala Kiernica (Fontina alba) nagy-orosz telepekre, melyeknek paraszt lakossägät lippovänok- nak hijjäk. Mär messziröl meglätni a kolostor es a püspöki lak feher tetejet,