Seite - 32 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

32 melyet három órányi szekérúton kényelmesen elérhetünk. A hegy lejtójén gyónyórú rétek és legelók kózótt tóbb havasi majort, kisebb-nagyobb széna- boglyákat, karámokat és kóróskórúl legelészó juh- és kecskenyájakat látunk. A festói óltózetú pásztorok durva vászon gúnyát, széles bórtüszót és magas, hegyes, házi szóvésú posztó süveget viselnek. Pompás kilátás nyílik e hegyról, melynek kimagaslóbb pontjai az Ouszor Askutzit, a Dorna Szara, az erdélyi Tehénszarv és a galicziai Czarnahora. A két utóbbinak a csúcsai sokszor még nyár derekán is hópalástban ragyognak. Útunk odább az 1.324 méternyi Beniarel hegy lábánál fekvó Dorna- Watra fürdóhelvre visz. Itt szakad az erdélyi Kárpátokban eredó Dorna az Arany-Bistritzába s vele egyesúlve néhány kilométernyi úton keletnek folyik, mígnem a Kretz (1.443 méter) lábánál az országot elhagyva Romániába lép át. A fürdóhely igen kies fekvésú; van benne tóbb savanyúvíz-forrás, két fürdóház és a fürdóvendégek befogadására tóbb kényelmes szállás. Dorna 789 méter- nyire van a tenger színe fólótt, míg a tószomszédságában álló Bernarel 535 méterrel magasabb a vólgyfenéknél. E hegy csúcsáról remek kilátás nyílik jó messzire a Gura Niagrára és tóbb romániai hegyóriásra. A tetóról a keleti oldalon szállunk le az Arany-Bistritza vólgyébe. De hogy annál tovább élvezhessük e szép hegyi tájképet, a kicsiny, de erós hucul lovacskán lépésben haladunk le a folyó balpartján. Jobbról az Arany-Bistritza és a Romániában álló hegyek pompás sora, balról pedig kopár, erdótlen magaslatok lánczolata kisér bennünket. A mintegy húsz házból álló Kalinestie kis falún tOil az egyre jobban szúkúló vólgy a folyó partjának elhagyására és arra kényszerít bennün- ket, hogy a délibb Dzumaleu folyó kóves partján botorkáljunk. Igy érjük el végre a Kolbu patak vólgyét s itt valóságos hegyszoros elótt állunk. Falakként merednek a hatalmas mész-sziklák szokatlan és külónós alakúlatai. Mintha a folyónak és vadregényes vólgyének órtornyai volnának, a szó szoros értel- mében útját állják a vándornak. Csak úgy haladhatunk itt tovább, ha rá szánjuk magunkat a meredek sziklák fáradságos megmászására s aztán az erdó zegzugos ósvényein folytatjuk útunkat. A pár percznyi pihcnó jó alkalmat ád e festói kóalakzatok megtekintésére, a mely után az ország legmagasb hegy- csúcsa, a Dzumaleu (1.859 méter) felé tartunk. Mélyen a vólgyben alattunk a Kolbu patak morajlik; eleinte bal felól kóvet bennünket s itt még kónnyen átkelhetünk rajta. Aztán az eddigi erdei ósvényt elhagyva, a mely az 1.425 méternyi Szolbog hegyre vezet, balkéz felól más útra térünk. Még mindig erdón, berken át megyünk, a melyek azonban mind jobban elmaradoznak