Seite - 36 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

Se a mely a tartomány határának szélén cmclkedik, a hol az állami út 1. 183 métemyi magasságban halad, kezdódik ez az élvezetes kilátás, mely innentól fogva tóbb kilométernyi hosszaságban tart egészen Pojana Statnpiig. A Dorna és az Aranyos-Bistritza folyó két vólgyének egyesúlt folytatása az a vonal, a mely ele e vólgyek ósszeolvadása elótt és után a Suchardzel- és a Luczina- lánczolat hegyt'<megei sorakoznak. Valóban elragadó innen a tiszta idóben élvezhetó kilátás. A hegyek részint mercdeken, részint szelídebb lejtókkcl emelkednek ki a vólgyfenékról a magasba, vállaikon ott, a hol a talaj megengedi, szegényes kunyhóknak és házikóknak, sót itt-ott egy-egy csenevész gyümólcsóskertnek is engedve a házak mógótt helyet. De csakhamar mind tekintélyesb magasságra tornyosúlnak, s vízvájta omlások által sokszorosan meg-megszakgatott lejtóiken igazi erdótenyészet már nem él meg; csak itt-ott mutatkozik a kopár sziklás falakon egy-egy lánczolatként húzódó fasor a vizmosások mentén. Ilyen a hegység képe az egész útvonalon. Az elsó sorban álló Ouszor (1.642 méter), a Bernarel (1.324 méter), a Gura Pleile (1.546 méter), stb. hegy mind megannyi óriási várfallá tómórúl, a melyból hatalmas tornyokként emelkednek ki e hegyek ormai. Ezek mógótt pedig hol magasabban, hol alacsonyabban más hegyek ktípjai ágaskodnak. Igy a Suchardzel (1.709 méter), a Butja Armanului (1.565 méter), stb. E vaskos mésztómegból épúlt magaslatokhoz, a melyek- nek állományába csillámpala, gneisz és szarukó keveredik, még az erdélyi határhcgyek számos csúcsa járúl. Ilyenek a Runcu Dunczrilor (1.632 méter) Erdélyben, aWulwii (i .595 méter), stb. Valamennyi társa kózúl márErdélyból meglátszólag hatalmas oszlopként emelkedik ki azonban az Ouszor, a mely szerencsés helyzeténél fogva még a Dzumaleunél is jóval kiválóbbnak tetszik, minthogy ez a kórótte álló tekintélyes hegyek miatt csak Pojana Stampi táján ótlik szemünkbe. A ki végúl a Dornától négy óra alatt elérhetó Ouszor csúcsára nem sajnál fólrándúlni, az a kissé fárasztó, részint a legváltozatosabb sziklákon át, részint sziklák kózótt vezetó útat aligha fogja megbánni. Dornától és Jakobenytól a monarchia egyik legremekebb múútja vezet fól Kirlibabába. Hatalmas pala- és mész-sziklák kózt, melyeknek egyike emberi arcz vonalait mutatja, sót a nép képzelete Mária Terézia arczvonásait véli benne fólismerni, —• ez út az Aranyos-Bistritzámk. a Kozák-erdó és a Fruntea (1.350 méter) elótt elhaladó folyása mentén kanyarog. A mellékvólgyckben a hajdani rosz gazdálkodás szomorú nyomaiúl nagy terúleten kivágott s rothadó