Seite - 46 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

46 A Czeremosz szakadatlanúl mossa, túrja az útját álló kavicszátonyokat s nem szúnik mcg rágni, vájni a sziklás partokat. A folyó itt oly elemi cróvel törtet clörc, hogy nagyobb hordalék- halmok. homokzátonyok s az áradások- nak más ilyes jelei, vagy tócsák, mocsarak és morotvák nem maradnak a nyomában; s még jó, ha a kozségekct egybekótó útat kiméli s nem sodorja magával e szúk völgytorkolatban. A Czeremosz jobb partján az út több helyütt a sziklába van vágva, s az útas olykor nem minden aggodalom nélkül tekint a feje fölött függö pala-sziklákra, melyek a legkisebb érintésre sztlrkés- kék levelekben töredezve húllanak le a nyirkos hegyfalakról. Hogy a hegy- csuszamlások nem ritkák e tájon, azt eléggé tanúsítják a Czeremosz partján és a folyó medrében heveró hatalmas sziklatuskók; azt mcg, hogy az ily omlások nem egy szerencsétlenség okozói, számos régi és új kereszt jelzi az út és a folyó közötti lejtón, megannyi baleset emlékeül. Ha az útról letérve a hegyeken kószálunk, szcgényescbb tanyák mellett elég gyakran találunk jobbmódú majorokat is, a hol a paraszt nem szenved semmiben szükséget. Az úton hol gyalog, hol lóháton járó huculokkal talál- kozunk, a kik hagyományos viseletük: a vörös nadrág, sárgaréz fokos és tollas nemez kalap nélkül nem igen kelnek sem kisebb, sem nagyobb útra. Becsülettudóan kalapot emelnek elóttilnk és szerencsés útazást kivánnak. Gyakran lovagolva megy az asszony vagy a leány is a férj vagy az apa mellett, még pedig rendesen a ló hátára kötött zsákok tetején ülve és a guzsalyáról fonogatva. A folyón is elég sürún látjuk a felsóbb vidék fáját lefelé úsztató hucul tutajost, kinek a Czeremosz, kivált a faipar szolgálatában, a legnevezetesebb kozlekedési ere. Az erdók sudar fáit széles sorokban ósszecsatolva, zsindelylyel, deszkával, léczczel és mindenféle fa holmival megrakva, rohanó sebességgel hajtják a tutajt kormányzó bátor és ügyes evezósók víziránt a Pruth felé, mely aztán a Dunamenti országokba és a Fekete-tenger kikötöibe juttatja e szállít- mányokat. Uscze-Putillától éjszakra, gyönyöru hegyi táj ölen feküsznek Mareniczeny, Petraszeny és Rostoki helységek; tovább éjszaknak pedig Podzaharycz és Zofotny, aztán Mezybrody és a vólgy kijáratánál Wiznitz. E kózségek némelyi- kében tetemes mennyiségú fát látunk részint Olbe rakva, részint deszkák, gerendák, tuskók, stb. alakjában osztályozva. Rostoki és Wiznitz közt az országút elhagyja a Czeremosz fó vólgyét, és a vólgyfenéknél 400 méterrel magasabb Nimczicz hegyre emelkedik. A majdnem teljesen kopár hegyoldal meredeksége, valamint az esózésektól