Seite - 64 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

64 kiszoritotta Moldvâbôl. Csakugyan ezt eredményezték azok a hadi vâllalatok, melyek I. Lajos uralkodàsa elsö éveiben a tatârok eilen Moldvâban folytak, s a tatârok eluzésével végzôdtek. A magyar monda ezt a kivâlô sikert Szent Ldsz/omk tulajdonitja, ki sirjâbôl személyesen a keresztények segélyére sietett s eldônté a diadalt. Ez a legenda egy minorita barât interpolatiôjaképen megvan a dubniczi krônikâban I. Lajosnak a tatârok elleni hadjârata emlitésénél. Igy Lâszlô magyar kirâly bejutott Moldva alapitàsânak mondâjàba is, mely az eseményt a moldvai tatârok fölötti gyôzelméhez fûzi. E hagyomânyban mindenesetre több a tôrténeti elem, mint az alapitâsi monda mâsik elterjedtebb vâltozatâban, mely szerint Drâgos vadâszaton egy bôlényt üldözve ment Mâramarosbôl Moldvâba, hol Boureny (olâhûl bour bôlényt jelent) helységben a Moldva vizénél ejtette el a vadat; minthogy itt lakatlan, de kies földet talâlt, elhatârozta, hogy embereivel együtt megtelepszik rajta. Erre fejedelemséget alapitott, melynek czimerévé az elejtett bôlény fejét tette. E monda, noha csak az orszàg czimerének magyaràzatâra irânyûl, vegyest fordûl elô a màsikkal ; végre azonban amazt hâttérbe szoritotta s egymaga lett az alapitâs mondâjâvâ. Mindkettôben közös az alapitö neve s a Mâramarosbôl valö szàrmazâs. Moldva alapitâsa mondàjânak tôrténeti tartalma tehât az, hogy a mâra- marosi olâhok az emlitett tatâr hâborti idején, melyben részt vehettek, a tatârok âltal odahagyott tartomàny egy részét birtokba vették s vezérôk, Drâgos alatt Magyarorszâgtôl filggô viszonyban raktàk le a moldvai fejedelemség elsô alapjait. A magyar krônikâk e tatâr hâborut I. Lajosnak egyik elsô uralkodôi tetteûl (az 1344-ki horvât hadjârat elôtt) emlitik; Endre erdélyi vajda vezetése alatt folyt le, kinek vajdasâga 1343-böl okiratilag igazolhatô. Mâr 1349-ben Bogddn, a moldvai fejedelmek sorozatâban a harmadik, emlittetik moldvai vajdâul. Két elôde, Drdgos és Sas (ez utôbbi vajdasâga okiratilag igazolhatô) a moldvai krônikâk szerint hat (Drâgos két, Sas négy) esztendeig uralkodtak. E szerint az alapitö Drâgos ideje ôsszeesik Endre erdélyi vajdâéval, s a fejede- lemségnek Drâgos âltal valö megalapitâsa kôrûlbelûl 1343-ra tehetô. Eleinte Bukovina volt a moldvai fejedelemség fô része. Ott volt a fejedelmi székhely s az elsô igazolhatô fôvâros, Suczawa, melynek helyére Jâszvâros csak késôbb lépett ; ott voltak a moldvai fejedelmek legkivâlôbb régibb egyhâzi alapitâsai és temetkezô helyei is. Drâgosrôl, kirôl a Felsô-Szereth egyik vidékét (hol a folyô kilép Bukovinâbôl) „ Câmpul lui Dragosu-nak (Drâgos mezejének) nevezték, azt is jelentik, hogy templomot épitett Vollovecz-