Seite - 65 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

65 bcn (Radautz mellett), hol cl is temettetett. Utódjának, Sasnak, tulajdonitja a hagyomány a szercthi, ma is meglévó szcnt háromság-templomot, mclynek egyik hclyiségét „ Sdwatt-nak nevezik. A két vajda alatt a fejedelemség, mcly az éjszaknyugati részbcn kcletkezctt, úgy látszik, ncm igcn terjedt túl Bukovinán s a Moldva és Felsó-Szereth vizcinek vôlgyein. Mikor a máramarosi oláhok a tartományt birtokba vették, bizonyára találtak ott a tatár betôrés elôtti idóból származó oláhságot, mcly hozzájok csatlakozott. Oláhok mellett szlávok is laktak ott, kiktôl átvették a szláv hely- és folyó- neveket. A régi szláv népesség orosz bevándorlókkal szaporodva a bessenyô és kun uralmat is túlélhette, habár e kôzben nem adott magáról életjelt. Valószinúleg gyarapította a népet a szomszéd Galicziából való betelepedés is, mert a kereskedclmi út Halicsból a Dunához Moldván át vezetett. Részben ez idóbe valók lehetnek azon moldvai „orosz városok" vagy vásárhelyek, kóztük Socava, Szereth és Cení (valószinúleg Czemowitz), melyeket egy orosz város- jegyzék cmlít s melyek mellett Chotin a Dnieszternél „oláh város"-nak nevez- tetik. De a szlávok itt állami szervezetet nem alapitottak. E polgárosító munkára más nép volt hivatva : az oláh. Ez a nép az elsó, mely a moldvai fejedelemség megteremtésével tórténeti fontosságot szerzett a tartománynak s állandóan meghóditotta azt a múvelódésnek. Moldvai korszak: i. A Bogdán-Mu szat uralkodó csaldd kora i34g— r52j. — A Drágos és Sas, vagyis a moldvai krónikák szerinti elsó vajdák alatt keletkezett s Magyarországra támaszkodó fejedelemség, mely még alig terjedt túl a Moldva és a Felsó-Szereth vólgyén, eleinte nem volt külón állam- szervezet, hanem a magyar korona terúlete. A két elsó vajda ugyanoly viszony- ban állhatott a magyar koronához, mint az azon idóból igazolható máramarosi vajdák. Ez azonban hamar megváltozott, mert 1349-ben a máramarosi oláhok vajdája, Bogdán, Moldvába vonúlt s ott ónálló fejedelemséget alapított. I. Lajos király egykoru krónikása (Küküllói János) erról a kóyetkezót jelenti : rEz idóben Bogdán, az oláhok vajdája, Máramarosban egyesitette e kerúlet oláhjait s titkon kiosont Moldvába, mely a magyar koronának volt alávetve, de a tatárok szomszédsága miatt Iakatlan volt; és noha a király hadai tóbb ízben megtámadták, Moldva az oláhok egyre gyarapodó számával, kik ez országot lakják, mégis országgá nótt." * Rogdán kivonúlása Moldvába, melynek évét a kr/>n¡kás nem említi, I. Lajos 1349 szept. 14-ki oklevele szerint (Revista pentru istorie, archeologie fi filologie. Bucuresti, 1885. V. kfit. 166 s kfW. 1.) kevéssel e kelet elótt Iñrtént; s minthogy az okirat a kikñltftzés által megzavart b¡rti>kviszonyokra vonatkozik, melyek rendezését a károsúltak kérték, Bogdán kiszôkése ez évben tôrténhetett. B. 9