Seite - 68 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

nevök abban a diptychonban sem szerepel, mely a Bogdán óta uralkodó fejedelmek legrégibb hitclcs névsorát magában foglalja. Ellenben egy István vajda, kit Dlugosz a két czivakodó testvér atyjának mond, okíratilag igazol- tatik ; ez Bogdán unokaöcscse, ki vele Máramarosból ment ki s Moldva birtokba vételében részt vett. Ö birhatta az ország egy részét, melynek ôrôkségén a különben nem ismert István és Péter, István vajda fiai, összeveszhettek, mire az egyik Magyarországhoz csatlakozott, a másik a lengyel beavatkozást idézte föl. Ez azzal végzôdôtt, hogy a lengyclek Bukovina terúletén vereséget szenvedtek ; de Magyarország sem bírta Moldva iránti jogait sikeresebben érvényesíteni. I. Bogdánt, az onálló moldvai fejedelemség megalapítóját fia, Laczkó követte (1365 —1373)- Uralkodásából csak annyi ismeretes, hogy akkor Szereth városában katholikus püspokség alapíttatott. A katholikus hittérítés Moldvában nyomban a tatárok távozása után kezdödött. VI. Kelemen pápa az egykori kun püspokséget, mely a mongol betorés után megszúnt, mint milkói püspokséget (a Moldva és Oláhország közti Milkov patakról nevezve) már 1347-ben helyreállittatja s megbízza a kalocsai érseket, hogy a magyar király káplánját, Nempti Tamást, milkói püspöknck szentelje föl. Mikor Bogdán magához ragadta az uralmat Moldvában, Szerethen két Ferencz-rendi szerzetes vértanúságot szenvedett (1349). Bogdán, a katholikus magyarok engesztel- hetetlen elleijsége alatt, úgy látszik, nem tôrtént további kisérlet a moldvaiak- nak a kath. egyházba való térítésére. De utóda, Laczkó idején ismét két téiitô, Melsak Miklós és Schweidnitz Pál minorita jelentkezik Szerethen, s meg tudta a vajdát a római egyháznak nyerni. Laczkó közöltette általok a pápával, hogy népével egyíltt a római egyházba akar térni s arra kérte, állítson katholikus püspókséget Szerethen, mely e végból városi rangra emel- tetnék. Ugyanekkor megtudjak, hogy addig Moldva a halicsi görög püspök- ségnek ( 1371 óta érsekségnek) volt egyházilag alárendelve s hogy Laczkó a halicsi egyházmegyéból ki akarta országát hasítani. V. Orbán szívesen vette a moldvai fejedelem ajánlatát s 1370-ben utasította a prágai érseket s a boroszlói és krakói püspököket, fogadják be Moldva fejedelmét és népét a római cgyház kebelébe, vegyék ki az országot a halicsi püspokség hierarchiai kôtelékébôl s alapítsanak Moldvában, a várossá emelendó Szerethen külön püspokséget. Egyszersmind megbízta óket, hogy a püspókség betôltésénél Laczkó jelôltjét, Krakói András minoritát vegyék figyelembe s ha méltó rá, ót nevezzék ki püspöknek. 1371 márczius 9-én