Seite - 70 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

70 Mâramarosbôl szârmazott, hol e névvel sehol sem talâlkozni, hanem valöszinuleg Havasalfôldérôl, melynek uralkodöival, a Baszaraba csalâddal rokonsàgban ällt. A névnek hatârozottan dél-olàh a hangzâsa (musat a maczedo-romàn nyelvben annyi, mint szép) s Havasalfôldén, valamint Déli-Moldvâban a helynevek közt is elôfordûl. Muszat Kosztea (1373—1374) mint fejedelem nem talält kôzelismerésre. Egyik ellenpârt Podoliàbôl Koriatoivicz György litvàn részfejcdelmet hivta meg a moldvai fejedelmi székbe. Ez 1374 jûnius 3-ân mint „a moldvai orszâg uralkodöja" Berladban okiratot âllit ki. Minthogy Kosztea neje, Margit, ki Szerethen egy Domonkos-zârdâval kapcsolatos katholikus templomot alapitott (1380), a römai egyhâz buzgö hivének mutatkozik : a görög-orthodox Koriatowicz György meghiväsät a Laczkö âltal elfogadott katholicismus elleni fölindülas okozhatta. Ureche moldvai krönikäja tényleg neki tulajdonitja a moldvai görög-orthodox érsekség alapitâsât, melyet az ochridai patriarkasâg alâ rendelt. György ezzel âllâsat vélte szilârditftatni. Mindazâltal nem tarthatta magât s mar egy év mülva kénytelen volt helyet engedni Muszat Péternek, Kosztea fiânak. A moldvai krönikak szerint, melyek ^ugd-nak nevezik (maga az emlitett okiratban „Jurg Korijatoviiu-nak nevezi magât), két évig uralkodott mint Jö Sândor elöde, a ki 1400-ban lépett trönra. Valö, hogy Koriatowicz György 1400-ban màsodszor ragadta magâhoz Moldva uralmât; kétszeri uralkodâsâbôl a mâsodikat, melyet a fejedelem-diptychon is emlit, két eszten- döre teszik. A moldvai érsekség alapitâsa, melynek létele tiz évvel György mâsodik uralkodâsa elött oldratilag be van bizonyitva, elsö, 1374-ki uralko- dâsâba esik. A moldvai érsekség a görög pûspôkségeknek a XV. szâzad végérôl valö byzanczi jegyzékében is a viddinivel (1370) és a halicsival (1371) egy idôben alapitottnak mutatkozik. I. Péter (1375—1391) a moldvai krönikak szerint 16 évig uralkodott. Okiratilag elöször 1384-ben emlittetik, mikor a Szent Jànosrôl nevezett szerethi katholikus püspöki templomot, melyet anyja, Margit, épitett, föl- szerelte. 1387 szeptember 26-ân Péter Lembergben hûbér-eskût tett Jagello II. Ulâszlô lengyel kirâlynak és litvàn fejedelemnek, valamint hitvesének, Hedvignek. Nem ismetjük az okot, mely a moldvai vajdât a lengyel felsôbbség elismerésére birta. Az illetö okiratban Péter azt mondja, hogy „nem kény- szeritve és kénytelenségbôl, hanem biztos belâtâsbôl és bojârjai tanâcsâra" tette le a hûségeskût. Régibb fclsôbbségi jogokröl vagy fönnällö kôvetelé- sekröl szö sincs.