Seite - 72 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

72 húbéradó-fizetéssel összekötve, mint a magyar. De Péter, ki Jagello Ulászlót rhú barátjának és sógorának" nevezi, rokonsági kapcsoktól is indíttatta magát, hogy Lengyelország mellé álljon. Igy 1387-ben Moldva lengyel felsôbbség alá kerúlt. A következö esztendôben (1388) Péter 3.000 tallért kölcsönzött a lengyel királynak, ki ennek fejében neki és testvérének adta zálogba Halics városát a hozzá tartozó terúlettel, melyet késôbb Pokucziának neveztek (Galicziának Bukovinával határos délkeleti szöglete). Péternek ide vonatkozó okírata r Socava városában" kelt, mely itt jelentkezik elószor a fejedelemség fó- és székvárosáúl. Hogy a fejedelmi székhely elóbb Szerethen, a kath. püspokség székhelyén lett volna, nincs bebizonyitva s nem is valószinú, minthogy ez a hely csak a püspokség alapításával emeltetett várossá. A helyi hagyomány szerint Sas vajda Szerethen székelt ugyan, hol egy helyiség a „saska" nevet (talán szász telepre vezethetó vissza) viseli. Suczawában határozták meg részleteiben 1390-ben a Péter kózbenjárásával Ulászló király és Mircza havasalföldi vajda közt 1389-ben megállapított s 1390-ben Lublinban kötött véd- és dacz- szôvetséget, a lengyel-moldva-oláh hármas szovetséget is, mely legelól Magyar- ország, de a kórúlményekhez képest más ellenség eilen is irányúlt. Pétert, kit még 1391 elején is említ a szerethi püspöki templom esodatevó kehelytakarójáról szóló jelentés, testvére Román követte. Az idósebbségi ôrôkôsôdés, mely szerint a fejedelmi család legidósebb tagja volt legelól a trónutódlásra jogositva, s mely Havasalfoldén az elótt is érvényben állt, ettól kezdve immár Moldvában is szabálylyá lett. I. Romántól (1391 — 1393 és 1399— 1400), kinek kétszeri uralkodását a moldvai krónikák egybe foglalják s három évre teszik, Bukovinára vonat- kozólag két okirat maradt fönn. Az egyik 1390 márczius 30-án, a másik ugyanazon év november 18-án — ez utóbbi „városunkban, Suczawában", a másik „városunkban" (bizonyára szintén Suczawában) — kelt. Az elsóben fordúl eló a „bukovina" (bükkerdó) jelzés a Szereth menti erdôterûletre alkal- mazva, hol a tartomány mai nevével, mely mint ilyen csak az Ausztriával való egyesítés után jött használatba, elószor (itt még mint fajnév) találkozunk. Román ez okíratban így nevezi magát : „a moldvai tartomány uralkodója a hegyektôl a tengerig". Ez elsó bizonyítéka annak, hogy a fejedelemség a Fekete-tengerig terjedt. 1393-ban Román egy Suczawában kelt okíratban fogadott húséget a lengyel királynak. Még ugyanazon évben szövetkezett Koriatovicz Tivadar podoliai fejedelemmel, kinek Ulászló király Kamieniecz