Seite - 77 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

77 átszállításakor (ez alkalomból József érsek mellctt más püspókóket is említenek, habár nem név szerint) már megvoltak. Az egyik Radautzbsn volt, hol az I. Bogdán óta zárda-templomnak s fejedelmi temetkezó helynek szolgáló Szent Miklós templom rendeltetett püspóki egyházzá. Ez egy késóbbi toldalékkal ma is megvan s egész az osztrák idôkig, mikor a püspókség Radautzból Czernowitzba helyeztetett át, püspóki templom maradt. Falfestményeinek egyike alapítvány-kép elmosódott írással, mely valószinúleg Sándort ábrázolja mint alapítót. A suczawai érsekség és a radautzi püspókség mellett a szerethi kath. püspókség, melynek a gôrôg és a kath. egyház versengése mellett Sándor egyházi intézményeit ellensulyoznia kellett volna, kózelókben meg nem maradhatott. Sándor tehát már 1401-ben Bakâuha., a moldvai kath. székely telepek fó helyére tétette át, hol Lengyelországgal való kózeli óssze- kóttetéséból kiszakítva, lassanként hanyatlásnak indúlt. Sándornak Bukovinában tett alapításai kózúl még Moldowitza kolostor — a hasonnevú patak mentén, 1401-ben alapíttatott — említendó. Az ó uralkodása idejében említik legelószór (1427) a humori zárdát is. A radautzi klastromon, mely a püspókség alapítása elôtt fónnállt, és a szerethi püspókség melletti Domonkos-zárdán kivúl a moldowitzai és a humori a legrégibb klastromalapítás Bukovinában ; ezek a legrégibb klastromok, melyek az osztrák uralomig fónmaradtak. De a moldowitzai régi klastrom-templomot egy hegy- omlás elpusztította, mire Raresz III. Péter fejedelem 1531-ben új templomot épített, mely mint plebánia-templom ma is megvan. Humor klastrom mostani temploma is Raresz Péter idejéból való (1530). Sándor és neje, Mária, a moldowitzai zárdának 1429-ben értékes evangeliariumot adományoztak, mely késóbb vétel útján egy velenczei ember birtokába kerúlt, kitól az oxfordi egyetemi kónyvtár szerezte meg. Mikor Sándor bólcs intézkedéseivel még uralkodása clsó éveiben helyre- állitotta a belsó rendct, azon igyekezett, hogy állását a külfóld iránt is biztosítsa. Suczawán, 1402 márczius 12-én kelt okiratában megújította a szerzódéseket, melyeket elódei, Péter és Román (Istvánt nem említi) a lengyel királylyal kótóttek s elismerte Lengyelország fóuralmát. Sándor ezen, valamint belügyi okírataiban „Isten kegyelméból Moldva fejedelmének" nevezi magát, mely ezimet elódei hódoló okírataikban nem használtak. A kóvetkezó évben Mircza havasalfóldi vajda is megújította Lengyelországgal való szóvetségét, mely István idejében elhidegúlt, sót ellenségeskedéssé vált. Igy Sándor kózben- járásával a Péter korabeli lengyel-moldva-oláh hármas szóvetség visszaállíttatott.