Seite - 78 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

78 A Balti-tengertôl a Fekete-tengerig s az Al-Dunâig terjedô hatalmas szôvetség volt ez és Havasalföld ûjabb csatlakozâsa Moldvânak Lengyelorszâg irânyâban is nagyobb fûggetlenséget biztositott. Egyûttal a hârmas szôvetség különöscn Magyarorszâgnak Moldvâra és Havasalfôldére valö felsôbbségi kôvetelései ellcn irânyûlônak jelentkezik. Ezt 1411 -ben a szerzôdések megûjitâsakor Mircza, valamint Sândor nyomatékosan hangoztatja, midôn mindketten kötelezik magukat, hogy Ulâszlô kirâlyt a magyarok eilen megsegitik, mâsrészt Ulâszlô is segiteni köteles ôket a magyarok eilen. Jellemzi Moldvânak Lengyelorszâghoz valö toväbbi viszonyât az is, hogy Ulâszlô 1411-ben „barâtjânak", Sândornak, azon l.OOO tallér fejében, melylyel Péter 1388-ki kôlcsônébôl még tartozott, elzâlogositotta Pokucziât, Sniatyn és Kolomea vàrosokkal, mely zâlogrôl Istvân lemondott volt. Alig hogy Mircza és Sândor 1411 tavaszân Lengyelorszâggal a magyar kirâly elleni véd- és daczszôvetséget megtijitottâk, Ulâszlô ugyanez év ôszén Zsigmond kirâlylyal alkudozâsokat kezdett, melyek Lublôn, személyes talâl- kozâsuk alkalmâval az 1412 mârczius 15-ki béke- és szôvetségszerzôdésben nyertek befejezést. A lublôi szerzôdésben Zsigmond egyelôre elismerte Lengyel- orszâgnak Moldva fölötti fôuralmât ; de kikötötte, hogy ha a két kirâly valamelyike meghal, vegyes bizottsâg âllapitsa meg a két birodalomnak Moldva fölötti felsôbbséget. Addig Sândor köteles egész erejével segiteni a magyar kirâlyt a török eilen ; ellenkezô esetben letétetik s a két kirâly meg- osztozik orszâgân akképen, hogy egyik fele a lengyel, a mâsik a magyar kirâlynak jut. A fôlosztandô terûletek hatârainak megâllapitâsânâl a Bukovina név is elôfordûl ; a magyar hatârtôl a Szerethig terjedô erdôteruletet „Nagy- Bukovinâ"-nak, a Pruth melletti mâsik erdôterûletet „Kis-Bukovinâ"-nak nevezik, mely név tulajdonképen itt fordül elö elöször. A lublôi szerzôdés hatârozatai, a mennyiben Moldvâra vonatkoztak, nem hajtattak végre és Sândor a béke mûveinek szentelhette tovâbbi uralkodâsât. Valamint egyhâzi intézményekrôl, ugy arrôl is gondoskodott, hogy a feje- delemség jô kôzigazgatâst és rendezett igazsâgszolgâltatâst kapjon. Byzanti mintâra, mely Havasalfôldén is utânzâsra talâlt, nagy udvartartâssal és sokféle fokozatü tisztviselöi karral* környezte magât. Az igazsâgszolgâltatâs a libri * Néhâny udvari tisztség mâr elôbb is volt, val6szinûleg Havasalffildérôl kfilcsfinôzve a Joan (röviditve : Jo.) elônévvel, melyet I. Roman 6ta az összes moldvai fejedelmek a havasalfftldiek példâjàra viseltek keresztnevök elôtt; de okiratilag a legtiibb udvari tisztség csak Sândor /¡ta igazolhatA, s a krônika is neki lulajdonitja az udvari tisztségek és nias bojàrsâgok szervezését.