Seite - 79 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

79 Basilicorum byzánczi tôrvényei alapján rendeztetett, melyekbôl Sándor (Kantemir Descriptio Moldaviae czímú múve szerint) kivonatot, moldvai tôrvénykônyvet készíttetett. E mellett érvényben maradt a nem-írott szokás- jog is. A városokban a német városi szervezettel a német (magdeburgi) jog is elterjedt, melyet erdélyi szász telepesek vittek Moldvába. Az ország kóz- igazgatási kerúletekre oszlott, melyek neve czinut volt ; kettó : az egész Czernowitzi czinut és a suczawainak nagyobb része Bukovinára esett, melyhez az onkormányzatot élvezô câmpulungi okol (járás) is tartozott. Cámpulung autonom hegyi kôzség járásával együtt fejedelmi birtok volt s mint ennek, akképen Suczawa, Szereth és Czernowitz fejedelmi városoknak is saját köz- igazgatásuk volt földesüri jogokkal. Különös gondját viselte Sándor a kereskedés és forgalom fejlesztésének. Azon okiratban, melyet 1407 október 8-án a lembergi kereskedôknek kiállított, Suczawa az egész kereskedelmi forgalom fô helye, árúlerakodó és fô vámhely ; más vámhelyek voltak Szereth és Czernowitz (ezt ez az okirat emliti elöször) a lembergi kereskedelmi útban, továbbá Moldavicza Varna (vámsorompó) mai kôzség mellett a beszterczei kereskedelmi úton. A brassói kereskedôk is kaptak kereskedelmi kiváltságot, mely Suczawa számára kedvezôbb vámot engedélyezett nekik, mint a lembergieknek. Sándor majdnem uralkodása végeig gondosan ápolta a jó viszcnyt Lengyelországgal. Rokoni viszonyba is lépett a lengyel uralkodó családdal s 1417-ben (ez évbcn halt meg elsó neje, Anna) feleségúl vette Rimgalla litván herezegnót, Vitold nóvérét s Ulászló unokahugát. De már 142 l-ben fólbontotta e házasságot s elvált hitvesének ellátásúl Szereth városát és a Radautz melletti wolloveczi jószágot rendelte évi 600 magyar arany járadékkal. A házasság fólbontása nem zavarta a Lengyelországgal fónnálló politikai viszonyokat; a kóvetkezó évben Sándor Ulászló királynak, mint már 14 1 o-ben és 1414-ben a német lovagok eilen segélyhadat küldótt, mely Marienburgnál kitüntette magát. 1426-ban Sándornak Zsigmond magyar királylyal a török eilen kellett volna vonúlnia. A moldvai és lengyel segélycsapatok Brailánál két hónapon át hasztalan várták a császárt, ki csak novemberben érkezett az erdélyi határra, hol a telet tólté. E kózben a lengyel-moldvai had haza tért s mikor Zsigmond tavaszszal megkezdte a török háborút, melyet a következö évben is folytatott, a moldvaiak és lengyelek elmaradtak. Ez Zsigmondnak okúl szolgált arra, hogy midón 1429-ben Luczkban Ulászlóval találkozott, a lublói szerzódés értelmében Sándor letételét s Moldva folosztását silrgesse. De Ulászlót nem