Seite - 87 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

87 igérte, csak a kiràlylyal valö személyes talâlkozàs alkalmâval akarta letenni. De ezuttal a végveszélyben engednie kellett a sûrgetésnek. Kolomeâba ment, hol a huségeskû letétele nagy szàmu lengyel had jclenlétéLen 1485 szeptember lO-én ment végbe. Külön e czélra berendezett sâtorban Kâzmér koronâzô diszben, az orszâg fôméltôsâgaitôl környezve foglalt helyet a trönon. Mikor Istvân térdre borült, hogy letegye az esküt, a sâtor oldalait szàndékosan lebocsâtottâk ; a hadsereg és az ott âcsorgô nép térdelve lâtta a lengyel kirâly elôtt a kereszténységnek akkor legünnepeltebb hôsét. Istvân nem ârulta el fôlindulâsât, de ez örätöl kezdve szakitott Lengyelorszàggal. Inkâbb Magyar- orszâghoz csatlakozott. Együttal III. Ivân moszkvai nagyfejedelmet (kinek fia, Ivânovics Ivân, Istvân leànyât, Elenât vette nôûl) igyekézett a török elleni szôvetségnek megnyemi. De a béke, melyet Magyarorszâg a szultânnal kötött, Moldvânak is javâra vâlt s Istvânnak nem volt tôbbé hâboruja a törökkel. Mikor Mâtyâs kirâly halâlâval Kâzmér lengyel kirâly fiai, Ulâszlô cseh kirâly és Jânos Albert hcrczeg, valamint a derék Habsburg Miksa osztrâk herczeg versenyeztek a magyar koronâért, Istvân Miksâhoz âllt s hive maradt Ulâszlô megvâlasztâsa (1490 jûlius 15) utân is. Miksa megjutalmazta huségét s rendkivuli meghatalmazâsokkal lâtta el Erdélyben, az ottani rendeket meg 1490 augusztus 1 i-én fôlhivta, hogy engedelmeskedjenek Istvân moldvai vajdânak, ki meg van bizva, hogy a kirâly (Miksa) nevében hôdolatukat fogadja s ôket oltalmazza. Ez idôben, midôn Istvân a Jagello csalâdbeli magyar és cseh kirâly ellensége volt, tôrténhetett, hogy a magyar csapatok (a cseh nevû) Hromot vezetése alatt betôrtek Moldvâba, mely betôrést a moldvai évkônyvek hibâsan 1486-ra (valöszinuleg 1491 helyett) teszik. Istvânnak Ulâszlô elleni ellenséges magatartâsât elsô sorban Lengyelorszâg okozta. Csapatai 1491-ben be is tôrtek Pokucziâba és Podoliâba. Csak a pozsonyi béke utân, melyet Miksa Ulâszlôval kötött (1491 novembcr 7), ismerte el Istvân is Ulâszlôt, ki 1492-ben âtadta neki a Mâtyâstôl adomâ- nyozott Csicsö és Küküllö erdélyi vârakat. Ellenben Lengyelorszàggal-nem tudott tôbbé megbarâtkozni. Kâzmér halâlâval (1492) utödja, Jânos Albert irânyâban nem ûjitotta meg a szokâsos hûségfogadalmat. A kirâly testvére, Sândor litvân nagy- fejedelem, mâr 1493-ban szôvetségi ajânlatokat tett neki, melyeket 1496-ban ismételt, de Istvân elutasitotta. Azon ürügy alatt, hogy a török eilen nyomül s vissza akarja tôle Kilia és Akkerman vârât foglalni, Jânos Albert 80.000 fönyi haddal s roppant készlettel (20.000 szekér és 40.000 paraszt) 1497