Seite - 89 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

89 ségcket rött. Istvân egyenrangû szôvetségesnek jelentkezik benne a hûbéri viszonyra valö minden czélzâs nélkûl. De Magyarorszâg irânyâban ez a viszony tényleg fônnâllt annyiban, a mennyiben Istvân magyar hûbérûl birta Csicsö és Küküllö vârât, melyek birtokâban Ulâszlô 1500-ban és 1503-ban megerôsité. Jânos Albert halâlâval (1501) hatârvillongâsokbol ismét ellenségeskedések keletkeztek Lengyelorszâggal. 1501-ben (Szent Mihâly napja utân) Istvân az A voroneczi zirda-templom alapitàsa III. Istvân fejedelem âltal. ûj kirâlyhoz, Sândorhoz, kôvetséget küldött egyebek közt a végbôl, hogy „Bukovina" hatârainak megâllapitâsa ûgyében târgyaljon. Mindjârt ez utân kelt okiratokböl kitunik, hogy a Bukovina (bûkkerdô) nevet, melylyel elôbb a lengyel-moldvai hatâr erdôs terûletét jelezték, ekkor terjesztették ki Pokucziâra. A târgyalâsok nem vezettek eredményre, mert Istvân a kôvetkezô évben betört Pokucziâba és Podoliâba, hatalmâba ejté a pokucziai Bukovinât (a Kârpâtoktôl a Dnieszterig), hol 3.000 ember âllt zâszlôi alâ, Kolomeât és a halicsi keruletet a maga tisztviselôi alâ rendelte és sok népet hurczolt el B. 12