Seite - 108 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

108 István erdélyi és oláh haddal indúlt trónja birtokba vételére. A megvert Vazul Chotin várába húzódott, hogy ott a kozák és tatár segélyét bevárja; veje Timót a vajda családjával Suczawa várába vonúlt, hol három havi ostromot állott ki. Rákóczy kivánságára a lengyelek, kik Chmelnitzkivel épen viszályban voltak, szintén az ostromlók segítségére mentek. Mikor Timótot egy lengyel golyó mególte, Suczawa vára 1653 október 9-én megadta magát. A kozákok eltávoztak s Vazul családja, valamint a várban fólhalmozott kincse a gyóztesek kezébe jutott. Mikor Vazul újonnan fogadott seregével Suczawa segítségére sietett, már minden oda volt. Gyanútlan engedett a tatár khán meghívásának, ki segélyhaddal látta el, most azonban elfogatta s Konstanti- nápolyba küldte, hol a Hét-toronyban halt meg. Vazul kozák segélyhadai az országban tartózkodásuk idején kirabolták a Bukovinában levó dragomirnai, humori és putnai zárdákat. Külónósen a putnai zárdát, melyet alapítója, Nagy istván, dúsan ellátott s melynek ólom- fedeléból Timót golyókat óntetett, dúlták fol s fosztották ki oly embertelenúl, hogy a templomot késóbb újra kellett építeni, de ez alakjában nem lett oly múvészi, minó egykor volt. Bukovinának Lupul Vazul az utolsó moldvai vajdája, kinek uralkodása nagyobb fontosságú volt. Ez után a zúrzavaros kormányváltozások s rohamos politikai hanyatlás kora kóvetkezett. A tórók kényuralom mellett a lengyel befolyás érvényesúlt hatalmasabban, míg a karloviczi béke után az emelkedó orosz hatalom ki nem szorította. Az 1672 — 1699-ki tórók-lengyel háborúk folyamán az ország sokat szenvedett a lengyel és a tórók csapatoktól, melyek gyakrabban átvonúltak rajta s részben megszállották. A vajdák a tórókót kényszerúltek hadaikkal segíteni, s midón Petriczeiku István vajda (a Szereth melletti Szent Onvfrius zárda-templom alapítója) 1673-ban a lengyelekhez pártolt át, a tórók azért rettenetes boszút állt. A lengyelek, kik Moldvába benyomúltak s úgy bántak vele, mint tórók terúlettel, szintén sokat pusztították. Suczawa, mely a hosszú küzdelmekben utóljára jelentkezik fontos eródített helyképen, 1675-ben, mikor a lengyelek, kik két évig birtokban tartották, eltávoztak belóle, túzvész áldozata lett. A zuravnói béke, mely 1676-ban kóttetett, nem hozta meg a kivánt nyugalmat az országnak, mert a porta ekkor Ukrajna miatt Oroszországgal keveredett báborúba. Moldvának is ki kellett állítania hadait, s a vajda vette át a tartomány meghódított részének kormányzatát, a mi nagy terhet rótt