Seite - 109 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

109 Moldyára. Bécs ostromakor (1683) a moldvai hadak Duka vajda alatt szintén a török táborban küzdöttek. Az új háborúban mcgint megkezdödtek a török-Iengyel harczok Moldvá- ban. A Lengyelországba mcnekúlt Petriczeiku István longyel segítséggel visszatért, megszállta Suczawát s Jászvásárig nyomúlt; de csakhamar újra futnia kellett. A török-Iengyel háború színhelye 1685-ben leginkább a Dnieszter vidéke és Bukovina volt. A következö évben maga Sobieski János király nyomúlt be Moldvába, hogy végleg meghódítsa, miben a Magyarországon muködö császári seregnek is segítenie kellett volna. Utját ismét Bukovinán át vette és Suczawát a lengyel hadak újra megszállták. Augusztus 16-án Sobieski bevonúlt Jászvásárba, hol a metropolita s a bojárok hódolatát fogadta, míg Kantemir Konstantin vajda délnek húzódott vissza. A király azután a Dunáig nyomúlt, hogy a várt császári haddal egyesúljón. Ez azonban nem érkezett meg s így Sobieski szeptemberben Bukovinán át visszavonúlt. Vele ment Dositheu metropolita s magával vitte az érsekség sok kincsét és oklevelét, valamint Novi Szent János ereklyéit (1686), melyeket Zolkievben helyezett el; Suczawa városa ezeket II. József alatt szerzé vissza. Suczawában és Felsó-Moldva más eródített helyein Sobieski órségeket hagyott, melyeket 1688-ban és 1691-ben, mikor megint az országba ment, megszaporított. Czernowitz és a czernowitzi kerúlet más helyei, valamint Kimpolung is kapott órséget. Ekképen egész Bukovinát, Chotint és Neamtzot is megszállták a lengyelek és csak a karloviczi béke (1699) után hagyták oda. A béketárgyalásokban Lengyelország Moldva és Havasalföld átenge- dését követelte s Moldvát illetóleg azzal érvelt, hogy megszállotta az országot, mely meg is hódolt neki. Császári részról azonban határozottan ellenezték e kivánságot, s Lengyelország azt sem bírta kivinni, hogy legalább megszállott részét, melyhez Bukovina tartozott, megtarthassa. A karloviczi béke azon foltétele, mely szerint a lengyelek Moldvát tartoznak odahagyni, a Moldvára irányúló kóvetelésekról való nemzetközi lemondást jelenti. Ellenben Erdélyt a Habsburg család e békekotésben végleg visszaszerzé. Erdélyból pedig konnyú lett volna Moldvában a Habsburgok befolyását helyre- állítani s öregbiteni. De az emelkedó orosz befolyás ebben megakadályozta a bécsi politikát. Oroszország már a karloviczi béketárgyalásokat alkalmúl használta, hogy a török birodalom keleti keresztényeinek védnókeképen viselkedjék. Ez álláspontjához a portával késóbb kötött külön békében is ragaszkodott. Ennek hatása már az 17 1 l-ki orosz-török háborúban nyilvánúlt.