Seite - 110 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

110 Az oroszok mâr a hâborû kitôrése elôtt 1709-ben, mikor XII. Kâroly svéd kirâlyt a pultavai csatâban megverték s a moldvai teruletrc menekûlt svédeket ûldôzték, Rakowitza Mihâly vajdâval egyctértésben érkeztek — ez ûttal elôszôr — az orszâgba. Lengyel fôldrôl hatoltak Bukovinâba s a Czernowitzig és vidékeig hâtrâlô svédeket megverték. Mikor e miatt XII. Kâroly ôsztônzésére a szultân hadat üzent a czârnak, Kanteviir Demeter, ki épen akkor lett vajda, az oroszokhoz csatlakozott. Nagy Péter czâr 1711 âpril 13-ân Demeterrel szerzôdést kötött, melyben ez utöbbi orosz védelem alâ helyezkedett s kötelezte magât, hogy hadaival a török eilen harczol. Az egyesség, mely czéljàûl Moldva s a többi keresztények folszabaditâsât tüzte ki, Kantemir nemzetségének biztositja a régi kiterjedésû Moldva (bele értve a Törökorszägba kebelezett beszarâbiai részeket) birtokât mint örökös fejedelemséget orosz védelem alatt mindaddig, mig a vajda el nem szakad az orthodox egyhâztôl s hûtlenné nem vâlik a czâr irânyâban. Csakhogy e tervekbôl semmi sem lett, mert az oroszok a Pruth mellett vereséget szenvedtek, s Kantemirnak Oroszorszâgba kellett futnia. Ekkor âllt be a moldvai tôrténet legszerencsétlcnebb korszaka, a fanariotâk uralkodâsa. Kantemir elpârtolâsa arra birta a portât, hogy tôbbé ne benszülött vajdât âllitson az orszâg élére. A vajdai szék immâr leginkâbb a Fanarban, Konstan- tinâpoly egyik kiilvârosâban lakö görögöknek adomânyoztatott, kik roppant pénzt igértek érte s kiket merô ônkény szerint mindûntalan vâltoztattak. Az évi adön kivul, mely akkor a köteles ajândékokkal együtt 200.000 tallérnâl többre rûgott, minden kinevezésért rend szerint még legalâbb IOO.OOO tallért, néha többet fizettek. Igy a gyakori vajdavâltozâs a portânak dus jövedelmi forrâst nyitott, ellenben az orszâgot a vajdai szék bérlôi legdurvâbb zsaro- lâsainak tette ki. III. Kâroly kirâly török hâboruiban, melyek a passzaroviczi (1718) és a belgrâdi (1739) békével végzôdtek, valamint az 1736 — 1739-ki orosz- török harczokban Bukovina is hadmûveletek szinhelye volt. Mikor a csâszâri csapatok Havasalföldön, hol a lakossâg hozzâjok âllt, elsô hadi sikereiket arattâk, néhâny moldvai bojâr Erdélylyel hatâros keriile- teivel csâszâri védelem alâ helyezkedett. Erre 1716/7 telén egy szâzados vezetése alatt csâszâri csapatok nyomiiltak Kimpolungnâl Moldvâba s a csâszârpârti bojârok tâmogatâsâval egész Jâszvâsârig hatoltak, de vissza- verettek. Ekkor (a harmad izben kinevezett) Rakowitza Mihâly vajda tatâr segélyhaddal 1717 augusztusban Kimpolungon ât betört Erdélybe ; e betôrés