Seite - 120 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

120 oda vonta vissza. Mikor ezzel sem lehetett megegyezesre jutni, az 1776 mäjus 12-ki egyezsegben elfogadta a bukovinai erdötöl Onuthig vont vonalat hatärül ejszakkeleten, ellenben kärpötläsul azon teruletert, melyröl ezzel lemondott, megkapta kilencz közseg hatärät a Pruth es a Rakitna patak közt. Vegül 1776 jtilius 2-än Palamutkäban a Szereth es a Suczawa vizei közti külön allö terület visszaadäsäba is beleegyezett. A portäval folyö tärgyaläsokban szüksegesnek bizonyült, hogy a birtokba vett tertiletet pontosan megkülönböztessek attöl az orszägtöl, melyhez eddig tartozott. Arra a nevre kereszteltek el tehät, melyen Seeger ezredes törteneti fejtegetesei szerint Moldva e reszet regöta neveztek. Bvkovina bükkerdöt es bükkös videket is jelent. Ez a nev 1774 szeptember öta hatterbe szoritotta a többi elnevezeseket s mär 1775 novemberben az üjonnan szerzett tarto- mäny „igazi nevenek" tekintettek. Az Ausztriähoz kapcsoläs idejeböl szärmazd összes jelentesek szerint Bukovinät akkor nagyobb reszt erdö boritotta. Ehhez kepest lakossäga is fölöttebb gyer volt. 10.456 negyszögkilometeren (ennyi a tartomäny kiter- jedese) a värosokat (Czernowitz, Szereth es Suczawa) sem veve ki, nem lakott több valami 12 —15.000 csalädnäl, vagy 60—70.000 embernel, a mi a mai lakossägnak alig egy kilenczed resze. A közsegek szertelenül nyomorüsägosak voltak; a häzak keves kivetellel fäböl epültek, rendesen csak egy szobäböl älltak s messze estek egymästöl. Nemzetisegre nezve a nepesseg többsege az oläh neptörzshöz tartozott. Csupän az orosz-kimpolungi järäsban (a wiznitzi es putillai birösägi järäsok), valamint a Dnieszternel laktak majdnem kizarölag rutenek. E mellett Suczawä- ban meglehetösen nepes keleti-örmeny hitközseg volt s az egesz tartomänyban szanaszet laktak zsidök meg czigänyok. Volt mär egy nemet telep is, Sadagöra, melyet az orosz penzverö berlöje, bärö Gartenberg (oroszül Sadagurski) 1770-ben alapitott. Az olähok kivetel nelkül a görög-nem- egyesült egyhäzhoz tartoztak es sajät papjaik hiänyäban ahhoz csatlakoztak az az elött görök-katholikus rutenek is. A nemetek evangelikusok voltak. A legelöföld nagy kiterjedese a lakosokat termeszetszerüen a barom- tenyesztesre utasitotta, mint fö foglalkozäsra. Csakhogy a marhät a legcseke- lyebb gondozäsban sem reszesitettek. A häzaknäl sem pajta, sem iställö nem leven, a jöszäg telen-nyäron szabad eg alatt tanyäzott, kiteve az idöjäräs minden viszontagsäganak. Meg kevesebb gondot forditottak a földmivelesre. Földesür es paraszt a lakäsa töszomszedsägäban elözetes trägyäzäs nelkül