Seite - 137 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

137 Vegre 1827 oktöber 4-en, Ferencz csäszär nevenapjän megnyitottäk Czernowitzban az iijhittudomänyi inttzetet, negy hönap mülva, 1828 februär 12-en, a csaszar születese napjän pedig apapnevel'd intdzetet. Ezek az alkotäsok fordülö pontot jelcznek s nagy hatässal voltak mär eddig is a görög-keleti lakossäg szellemi müveltsegere. Az 1827-ben alapitott intezetet negyven- nyolcz evi fönnälläs utän mint hittudomänyi kart az üjonnan alapitott egyetembe olvasztottäk. A hittudomänyi intezet mellett az elsö gymnasium földllttdsa erdemel figyelmet. E termeketlen idöben ezek az egyedüli fenypontok a közoktatäs teren. A gymnasium eszmejet a csäszär 1805 augusztus 5-ki legfelsöbb elhatärozäsäban penditette meg, mclyet a cseh-oszträk udvari kanczelläria fökanczellärjähoz intezett. Ebben kiemelte, hogy nem hajlandö arra szorit- kozni, hogy „a polgäri osztäly fiai s mindazok, kik Bukovinäban tanülni öhajtanak, csupän irni, olvasni es szämolni tanülhassanak". Csakhogy akkor lassü ütemben törtent minden s härom esztendö telt ei, niig a csäszär terve valösüläst nyert. Csak 1808 deczember 16-än nyilt meg Czernowitzban a gymnasium az elsö osztälylyal s 24 taniilöval. A következö evben a becsi kormäny elrendelte, hogy a gymnasium öt osztälyiivä alakittassek ät, melyek- hez az akkori tanülmanyi rend ertelmeben meg ket bölcseleti evfolyam jariilt s ezek szolgältak ätmenetül a közepiskoläböl a föiskoläba. De csak 1812/3-ban lett a czernowitzi gymnasium öt osztälyiivä. 1814-ben megalakitottäk a bölcseleti tanfolyamot s gymnasiumi epületet kezdtek epiteni, mely azonban csak tiz ev mülva (1824) keszült el. Az intezet Iätogatottsäga ällandöan emelkedöben volt. 1816-ban meg csak 86-ra, 1818-ban mär 145-re, 1824-bcn 360-ra rügott a tanülök szäma. Midön az 1848-ki viharok utän a közoktatäs teren is megkezdödtek a reformok, az üj tanülmänyi rend alapjän eltöröltek a bölcseleti evfolyamokat s megalkottäk a nyolcz osztälyü gymnasiumot. De az anyagi müvelödes teren is messze elmaradt a siker a katonai kormänyzat idejeben keltett remenykedö värakozäsok mögött. Azonban legaläbb a värosokban tämogattäk az epitesi kedvet, a mi egyes iparägak lendületet s a värosi ingatlanok ertekenek emelkedeset okozta, kivält a tartomäny fövärosäban. Hogy a polgärokat rä vegyek, hogy häzaikat szilärd anyagböl epitsek, 1788 märczius 4-en kelt rendelet a köhäzak epitöit föl- mentette 30 evre az összes ällami adök, IO evre a värosi telekberek fizetese alöl. Ez a kedvezmeny tenyleg fokozta az epitesi kedvet s eierte kitüzött B. 18