Seite - 140 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

140 a milyeniiel akkor Bukovinâban csak Hurmuzaki birt. A kérvény 12 pontböl âllt, melyek közül hârom a legfontosabb. Ezek az oläh nemzetiség fôntartâsâra, Czernowitzban külön tartomânygyûlés engedélyezésére s külön tartomânyi kormânyzatra vonatkoznak. E hârom fô kivânsâgot tovâbbi kilencz pont kisérte, mely azt akarta, hogy a hitelügy fcjlesztésére hitelintézet alapittassék, a birtokjog biztositâsâra a tartomânyi telekkönyv rendeztessék s a telek- könyvek âltalânosan behozattassanak, a jobbâgyviszonyok szabâlyoztassanak, az összes hitfelekezetek egyenjogûsittassanak, az 1836-böl szârmazô pestis- rcndôri szabâlyzat korszerûen môdosittassék, a vâmûgyi ellenôrzésben reformok cszközöltessenek, a baromtenyésztést nehezitô magas sôâr leszâllittassék, a görög-keleti püspök ncmzeti zsinat âltal vâlasztassék, a görög-keleti egyhâzûgy rendeztessék s a vallâsalap kezelése a tartomânygyûlés egy bizottsâgânak ellenôrzése mellett tôrténjék. E kérvény kevéssel I. Ferencz Jôzsef csâszâr O Felsége tronralépte utân csakhamar mâsodizben is elôterjesztetett. 1849 elején a tartomânyi rendek kûldottsége jelent meg Olmüczben, hogy hôdolatât kifejezze. Onnau a kûldôttség Kremsierbe ment, hogy a birodalmi gyulésnek is kérvényt nyûjtson ât. Ez irat 1849 februâr 8-ân Kremsierben kelt s Hakman Jenô püspök, a hittudomânyi intézet hârom tanâra, bat nemesi nagybirtokos, két bukovinai birodalmi tanâcsi képviselô, Kral Antal czernowitzi gymnasiumi igazgatö és Bodnâr Mihâly radautzi lakos alâirâsâval volt ellâtva. A hazafiak buzgö tôrekvéseinek sikerûlt ügyöket csakhamar diadalra juttatni. Az 1849 mârczius 4-ki oktrojâlt birodalmi alkotmâny Bukovinât autonom koronatartomânynyâ emeli herczegség czimmel. Az érzelmeknek, melyekkel akkor a lakossâg irânyadô târsadalmi körei ez eseményt fogadtâk, a német és olâh nyelven megjelenô „Bucovina" czimû lap adott kifejezést. „Bukovina önällö szervezkedését — irja 1849 mârczius 16-ki vezérczikké- ben — a legnagyobb, kôvetkezményekben legdüsabb és legszerencsésebb eseményként üdvözöljük, mely oszlrâk uralom alatt hazânk tôrténetében elôfordul. Erezzük, hogy szeretett hazânk uj, dicsôséges korszakânak kezdetén âllunk." Nehâny nap mülva (1849 mârczius 23-ân) Bach Ede, a miniszter testvére, ki akkor mint „es. kir. kormânyszéki tanâcsos és kerûleti fönök" Czernowitzban muködött, rendeletet adott ki, mely azt az örvendetes közle- ményt adta a Iakosok tudomâsâra, „hogy a czernowitzi kerûleti hivatal a kôzigazgatâsi hatôsâgok végleges rendezéseig tartomânyi fôhatôsâgképen