Seite - 147 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

A görög-keleti vallásalap. z uralkodói bôlcseség és igazságérzet elavúlhatatlan emlékc, a felejthetetlen II. József császár egyik dicsó alkotása a bukovinai görög-keleti vallásalap, a bukovinai görög-keleti egyház és egyben az egész tartomány legnevezetesb gazdasági tényezóje. Csekély kczdetból a kétfejú sas oltalmazó szárnyai alatt hova-tovább mind tetcmesebbé fejlödve, széles alapot nyújt az egyház és iskolái fbntartására és nagy mértékben hozzá járúlt az egész tartomány szellemi és anyagi follendúléséhez. Ez alap tôrzsét a radautzi, késóbb bukovinai püspókség, meg a tarto- mányban lévó görög-keleti kolostorok jószágai alkották. A XV. századtól a XVIII-nak kôzepéig ugyanis a moldvai fejedelmek, bojárok és egyházi méltóságok bókezúsége a hajdani moldvai fejedelemség éjszaki részein, a mai Bukovinában számos kolostort alapított, melyeket jóltevóik dúsan elhalmoztak birtokokkal és kincsekkel. E kolostorok közul az országnak az osztrák császári örökös tartományokba tôrtént bekebelezése idején még tíz állott fönn s bennük aSplényi tábornok rendeletére 1776-ban tôrtént Osszeírás szerint 4Ó6szerzetes és 88 apácza volt, kiknek nagyobb része idegen foldról kerúlt ide. E kolos- torokon kivúl, a melyekhez összesen 82 jószág és jószágrész tartozott, volt még az országban a XVIII. század folyamán keletkezett 13 remeteség, ezek azonban kettónek kivételével már rövid életük miatt sem tehettek szert nagyobb vagyonra. Nem kevésbbé szegények valának az egyes plebánia-templomok is, melyeknek fontartásáról alapítóik és azoknak utódai, mint kegyurak gondos- 19*