Seite - 160 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

160 nagyobb fontosságú ügyeibeii az elhatározást megelózóleg e tanács véleménve is megkérdezendó". A tisztán vallási czélok mellett az iskolaügy, még pedig nemcsak a kózép-, hanem a népiskolák fejlódése is sokat kószónhet a vallásalapnak. A népiskolák a hatvanas évek óta Orvendetes haladásnak indúltak. Minthogy azonban a legtóbb kozség nem birta meg a tórvényszabta iskolafóntartási kóltségeket, a vallásalap volt segitségükre annál is inkább, mivcl kezdetben a népiskolák úgyis felekezetiek valának. De ezután is, a mikor a felekezeti jellegük már megszúnt, még mindig segítette az alap az iskolákat. Ugyanis az iskolák gyorsabb fólállittatása, a tanítószemélyzet szaporítása és a tanítók korszerúbb fizetésének rendezése érdekében Ó Felsége 1872 október 27-én kelt legfelsóbb elhatái'ozásával megengedte, hogy 1873 január 1-jétól számí- tott ót éven át a tartományi iskolai alaphoz a vallásalap évi 50.000 forinttal járúljon. E járúlék a további éveken át is megmarad, sót az 1895 január 19-én kelt legfelsóbb elhatározás alapján a kóvetkezó ót esztendóre évi 80.000 forintra emelkedett. Végúl a vallásalapnak az ipar fóllenditésében is van része. Már a múlt század végén alakúlt az országban egy társaság, mely a jakobenvi vasércz- bányák mívelését túzte ki czéljáúl. Ugyanekkor az állam, bár nem sok sikerrel, a pozorittai rézbányát mivelte. E vállalatok kevéssel utóbb a magyarországi származású Manz család kezébcn egyesúltek és tetemes állam i segélylyel gyorsan fól is lendúltek, 1848 óta azonban ép oly gyors hanyat- lásnak indúltak. A vállalat támogatására a vallásalap, tetemes készpénzzel rendelkezvén, a vállalkozónak 1859-ben az 5,454.923 forintra beesúlt bányákra tóbb ízben kólesónóket adott, a melyek egészen 525.000 forintra emelkedtek. Midón azonban a vállalat e kólesón kamatait sem bírta már elóteremteni s a vasgyárakra betáblázott teher már egy milliónál is tóbbre rúgott, a bányák róvid idón bekóvetkezendó tónkrejutását elóre látván, a vallásalap, mint legnagyobb hitelezó, 1869 deczember 9-én kelt legfelsóbb elhatározásból folyó engedélylyel az 1,459.147 forintra beesúlt bányákat árverésen 300.000 forintért megvette, de még így is tetemes veszteséget szenvedett az úzlet megkótésénél. A vallásalap kezelésében 1870-ben nevezetes változás kóvetkezett be. Tekintettel ugyanis az alap vagyonának folytonos nóvekedésére és az ügyek- nek ezzel járó szúntelen szaporodására, azok intézését az 1870 márczius 18-án kelt legfelsóbb elhatározás egy külón hivatalra, a „góróg-keleti vallas-