Seite - 189 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20
Bild der Seite - 189 -
Text der Seite - 189 -
189
Kivált a síkfóldón, így a suczawai, radautzi, szerethi és storozinetzi kerú-
letekben lakók kózt ritka szép emberek is akadnak.
A fóldmíveló román lakosság viselete a férfiaknál len- vagy kender-
vászonból varrott, széles újjú, hosszú fehér ing, melynek a mellen való nyílását
esupán a nyakon lévó, tóbbnyire bojtocskákban végzódó két czérnamadzag
(chiotorí) tartja óssze. Az ing alja a szintén len- vagy kendervászonból való
gatyán egész térdig ér le s a derékhoz vagy hosszú, gyapjúból szótt óvvel
(brñu), vagy róvid, de széles, sárgaréz csattos kettós szíjjal (cureá) van oda
szorítva. A nyakukon némelyek fekete selyem kendót viselnek. Lábbeliúl
bocskor (opincí) szolgál, de itt-ott durva bakancs is (bocáncl'), és csak ünnepnap
húznak bokában ránczos, hosszú szárú, patkós csizmát. A bocskort a hasítéka
szélein lévó likakba fúzótt, ló- vagy kecskeszórból font hosszú zsineggel
erósítik a lábukhoz, a mely aztán még a boka fólótt l — l'/a centiméternyire
van részint díszúl, részint erósebb tartás kedveért kórúlcsavargatva. A nók
fehér gyapjú daróczból készúlt sajátszerú varrott botost (cíorapl) hordanak a
lábszárukon, a férfiak pedig ugyanilyen daróczból készúlt nadrágot (bernevecl
vagy cíoarecí). Az ing fólótt az idójárás szerint, vagy a mint épen kényel-
mesebb, hol róvidebb (peptára$), hol hosszabb újjatlan kódmónt (peptar),
vagy pedig újjas kozsokot (cojoc) viselnek. Mind a háromféle felóltó cserzett
birkabórból készúl külsó borítás nélkül, minthogy a színe szép fehérre van
kicserezve. Mind a három górény- vagy fekete bárány-premmel van szegve
(cu primurl) a nyak korúl és az alsó szélén, s e mellett néha még tarka
selyem hímzéssel is díszes. A róvidebb újjatlan kódmón csak csípóig, a
hosszabb egészen térdig, a teljes kozsok pedig ennél is alább ér. Elúl egész
az óv kórúli varrásig fehér báránybórból készúlt, gombokra kapcsolható
hurkokkal tartják óssze. Télen e kódmón fólé, nyáron pedig a helyett csak
magában még egy hosszú, derékszabás nélküli, de hátúl mindkét oldalt két
ránczba húzott hosszú, szürke vagy fekete vastag gyapjúdaróczból készúlt
kabátot óltenek; ezt, valamint azt a daróczot is, a melyból varrják, suman-nzk
híjják. Kópónyeget (mántá) is viselnek a férfiak, szintén durva szürke, fekete
vagy fehér gyapjúdaróczból, a melynek rendesen csuklyája (glugá) van és
az egész sima, hosszú szabású. Jó bónek is kell lennie, mivel gyakran az
ósszes említett ruhák fólé veszik. Külón fajtája a kópónyegnek az ú. n.
mánta de abá, a melynek keresztben való szabása van, újja nincs, a vállon
elég szorosan simúl a testhez és szintén csuklyás; fóldig ér és alúl négy—hat
méter kerúletú. Ezt mindig fínomabb fekete gyapjúdaróczból vartják és csak
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bukovina, Band 20
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bukovina
- Band
- 20
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1899
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 548
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch