Seite - 191 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

191 finom fajtajät $tergar-mk, a finomabbikat pedig mänä$tergurä-nak nevezik. A §tergart ritkäbban gyapjüböl vagy pamutböl szött tarka vagy virägmintäs kendö (tulpan) helyettesiti. Serdülö leänyok a hajukat a homlokuk közepe fölött kette välasztva s ketfele kis varkocsokba (cosife) fonva viselik, melyek hätül egyetlen nagyobb fonatba foglalva lögnak le. Az eladö leänyok ellenben csak a tarkötöl kezdve fonjäk egy varkocsba (coadä) a hajukat, a mely vagy szinten lelög hätül, vagy pedig a fejtetön koszorüba van tekerve es gyöngyös szalagokkal diszitve, a mit ghifä-nek hivnak. Az enyhebb evszakokban a leänyok hajadon fövel järnak, s erröl igen könnyü öket az asszonyoktöl Kaläkäba (clacä) dolgozö mezei munkäsok. megkülönböztetni. Csalädi gyäsz eseten a leänynak hat hetig nem szabad a hajät befonnia, hanem szabadon a vällära eresztve kell viselnie. Fülön- függöt (cercel) mind az asszonyok, mind a leänyok viselnek, nyakekül pedig gyöngyöt fmärgele•), vagy gyöngyökböl füzött s meg lefüggö ezüst- vagy aranypenzekkel is diszes salbä-t. Ez a nyakdisz kivält ünnepnap vagy täncz- mulatsägon igen düs es izleses, s olykor, mivel viselöjenek a vagyoni ällapotäval aränyos, több szäz forintnyi ertekü. A rönasäg laköinak nemzeti viselete rendszerint sokkal csinosabb es gazdagabb diszitesü, mint a hegyvidekieke, de koränsem azert, mintha emezek szegenyebbek volnänak, hanem inkäbb csak azert, mivel ritkäbban van alkalmuk tärsas erintkezesre es igy arra is, hogy cgymässal izlesben, öltözetük csinjäban versengjenek, avagy mert röstelnek drägäbb ekesseggel hivalkodni.