Seite - 193 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

szaporábban folyik a dolog, hogy még egy kis tánezra is jusson ido, a mely aztán késó éjszakáig tart, jóllehet másnap már kora reggel megint munkához kell látni. E kalákáknál rendesen enni- és innivalót kapnak a meghivottak; ritkábban pedig, de rendesen csak akkor, ha legalább félnapig dolgoznak, valóságos lakoma fejezi be a munkát. A legérdekesebbek a kukoriczafosztó esti kalákák, (des/ácutulpápufolului), minthogy ezeken mindenféle mesét (¿asme, pove$tl), adomát (porogánil% tréfát (fághl), csufondárosságot (pácáliturl% találós mesét ($imiliturí) és szójátékot (fránturl de limbá), kózben-kózben népdalokat (doine, cántece bátrine$tl) is hallani. Minthogy azonban az ily kalákában való munka nem mindig végzódik a gazda teljes megelégedésére, ilyenféle szólásmódokra is adott alkalmat: lucru de dacá (silány munka), vorbá de dacá (haszontalan, szófia beszéd). Míg a síkfóld lakói leginkább a fóldmívelésból élnek s abból fizetik nem csekély adójukat: addig a hegyvidékiek jobbára baromtenyésztéssel, fóleg juhászattal foglalkoznak. Tavasz kezdetével, tóbbnyire Szent Gyórgy-napkor választják el a bárányokat az anyajuhoktól. A bárányokat (miel) a tóbbi nem fejhetó birkákkal (mleoare, cárlanl, stir perl, berbecí) együtt külón havasi legelóre terelik egy külón ¡uhász (cñrlánar) felügyelete alá, míg a fejésre alkalmas juhok más, kóvérebb legelójú hegyi tájon tóbb juhász (clobanl) órízete alatt állanak. E juhászok feje egy idósb, a juhtenyésztéshez és sajt- készítéshez jól értó juhászgazda (bacl). A hegyi legelón csupán a nyári idóre havasi pásztorkunyhót (stáná, colibá) rendeznek be a tejgazdaság és sajt- készítés czéljára. Ez a kaliba faragatlan gerendákból embermagasságnyira van ósszeróva, s a homlokzatán nyitott elejú a teteje. A kunyhó két részre oszlik: egyik a cámárnic (kamara), mely a tej és a belóle készúlt turó, sajt, stb. elhelyezésére szolgál; a másikban van a fóldón kózépütt a túzhely, ez tehát a konyha, de egyúttal a hálóhely is. A juhászgazda dolga nemcsak a bojtárok fólótti felügyelet, a nyáj és az egész tejgazdaság rendben és jó karban tartása, hanem a tejból való készítmények, külónósen a sajt (facerea ca$ului fi a laptelui) elosztása is a részes gazdák kózótt, ha a nyáj tóbb tulajdonosé. Munkájában rendesen egy bojtárgyerek (strungar) van mellette állandó segítségúl, a ki egyebek kózt a fejésre haza terelt juhokat az erre való karámba (tare) gyújti s aztán a sóvény kerítéshez illesztett esztrengákon (stnmgá) át a fejó gazda keze alá hajtja. A síkságon, a hol a parasztoknak egyenként csak kevés, vagy egy- általán semmi legelójük nines, de azért mégis kénytelenek juhokat is tartani, B. 25