Seite - 199 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

199 a botokat összeütni (dan tica) törekszenek, aztán pedig gyorsan a lyukakhoz futnak, hogy a botjuk végét beléjük tegyék, még mielótt az ellenpárt a labdáját oda tehetné. Ha ez mégis megtôrténik, akkor a védókból támadók lesznek. A kiverós labdajátéknál az egész játszó társaság két pártra oszlik, nielyeket a választott vezéreik (tata, mama) sorolnak kórúlbelúl egyenló értékú páronként két csapatba úgy, hogy minden pár megválasztásaért sorsot vetnek. Utoljára még azt is sorsvetés vagy sorshúzás dönti el, hogy melyik párt kenil elöször ütésre. Ezután az ütók álláshelvétól az ütésnek kedvezó irányba meglehetós nagy távolságban métát (párete, meta) jelölnek, a mely mögött a labdafogók állnak föl szétszórtan, jó messze egymástój, a labdaütók ellenben a pálya felsó végén sorakoznak súrú csoportban. Mindenikük háromszor üti ki a labdát, s vagy minden egyes, vagy csak a harmadik ütés után, niikor egy másik épen jó messzire kiütötte a labdát, oda s vissza végig futja a pályát. Ha e kózben valamelyik ellenfél az elfogott labdával a futót megüti, vagy ha a labdát róptében elkapja az ellenfél, akkor a labdalesókre kerúl az ütés sora. Igy foly a játék a pártok váltakozásával tetszés szerinti ideig. A birkozásnál (tránta) a testi eró gyakorlásán kivúl a leleményesség és a fortély is szerepel. Kivált három fajtáját játszszák; az egyik a trántá dreaptá (rendes, szabályszerú birkózás), a másik a voiniceascá (bajnoki) és a harmadik a iälhäreascä vagy hotascá (zsiványos birkózás). Az elsónél a birkozók vállon keresztúl igyekeznek egymást ólre kapni, a másiknál derékon vagy óvnél, a harniadiknál pedig tetszés szerinti átkarolással mindenféle fogás meg van engedve, hogy a birkózó az ellenfelét fóldre teperhesse. A ki három menetben tóbbszór vágja a másikat a fóldhóz, az a gyóztes. E játékok fókép az enyhébb évszakokban, kivált a vasárnapokon és ünnepeken folynak, de hétkóznap is, a marha legeltetése kózben, a hol a játszóknak elég szabad terük van. A tánczokban már csak az érettebb, házasúlandó ifjúság vesz részt. NA külónféle tánczok kózúl emlitendók a Hora vagy Moldoveneasca (kór- táncz), az Arcanul vagy Arcanaiia, a Corabieasca, az Oleandro, a Cïocâr- lanul, a De-a piperïvl,, az Ardeleana vagy Ardeleanca, az Ungureanca vagy Ungure?icutay a Rusasca és a Sérbeasca. A Hora (vagy Moldoveneasca) táncznál a párok zárt körbe állnak s magukat és kezeiket ringó mozgással himbálva, a szerint, a mint a kört