Seite - 246 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

2 A páratlan számokat szerencsétleneknek tartják és a hol csak lehct, kerúlik. Munkakezdéskor a ruten a markába kóp, mert azt hiszi, hogy az erót ád neki. A hónapok nevei kózúl általánosabban csak a kóvetkezó három ismeretesebb: mart vagy marot (márczius), berezeh (nyírfa-hó, vagyis április) és traweh (szénahó, vagyis május). Ha beszéd kózben az órdógról esik szó, mindig hozzá teszi: szczaz-by (pusztúljon el), vagy ne snyw-by-se (róla ne álmodjam). Ha bólcsóbeli gyermek jelenlétében kerúl szóba a farkas, rendesen ezt mondják utána : „Forró kó a foga alá s az este a tenger mógótt". Ha valaki a kis gyermek jó színét dicséri, a rutén rógtón utána veti: niwroku (rosz szem ne érje), vagy „cur (pfúj) a gonosz szemeknek!" A bukovinai rutének fó tápláléka a kukoriczalisztból készúlt kulesza vagy mamalega nevú polenta, mely semmiféle eledel mellól sem hiányozhatik. Továbbá a borszcz nevú savanyú leves, a pyrohy (derelye), malaj (kukoricza- málé), borsó, bab, paszuly, uborka, árpadarával tóltótt káposzta (haluszki'), burgonya, és csak nagy ritkán serles- vagy csirkehús. A férfi a ház kórúl és künn a mezei gazdaságban szorgoskodik, az asszony pedig a háztartásban sürgólódik és a veteményes kertet míveli. Mindent szép rendben igyekszik tartani; minden este tisztára sópri a két szobát, a nagyobbat (chata) és a kisebbet (chatczena), hogy az angyalok éjjel bátran ellátogathassanak a ház lakóihoz. Süt, fóz, kenyeret dagaszt, feji a teheneket, vajat kopúl, mos és súrol, tisztogat, szó és fon s egyáltalán végzi mindazt a munkát, a mi gazdasszonyi tisztéhez tartozik. Kópúlés kózben a rutén asszony ezt mondogatja: „Koldúsok verekedtek, ) Vajat kopíiltem, Borsót Qntottek el, Állj Ossze vaj, állj fissze vaj, Én (N. N.) arra mentem és ffilszedtem. óssze, Ossze, Sssze vaj!" Kenyérdagasztásnál, mikor a kovászt (keselyca) csinálja, ez a mondókája: „Óreg ember ment a jégen, Bora, sQre mind beomlott, Elvesztette borát, sorét, Mind be a mi kovászunkba (ktvasza)." Mikor azután a kenyeret a sütókemenczébe hányja, az elsó kenyérre a kezével keresztet vet. Ugyanígy tesz a kenyér megszelésekor a kés hegyével. A vagyont rendesen kózósen kezelik a férj és a felesége, de a rendel- kezés joga tóbbnyire pusztán a férfié. Csupán a hozományúl kapott ruháját és fehérnemújét tekintik az asszony érinthetetlen személyes tulajdonának. Ha az asszony róvid ház;isélet után gyermektelenúl bal el, ingóságait a szüléi visszakapják.