Seite - 247 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20
Bild der Seite - 247 -
Text der Seite - 247 -
Ház <*s hdztdj (chata, podivirje, obystjc). Ha az ifjú férj ónálló gaz-
dálkodást akar kezdeni, elsó dolga, hogy hajlékot épit magának, a mihez
sokszor kalákába (klaka vagy tolokd) híjja mcg a rokonait és szomszédait,
vagyis ingyen munkára kéri fól óket, csupán az enni- és innivalójukról gon-
doskodik. Az épító anyag is ilyen kózós munkával készúl s vidékcnként
más-más, hol kó és fa vegyest, hol csupán fa, vesszófonat, stb. A háztetót
szalmával, náddal vagy zsindelylyel fcdik. A ház falainak fólépítését azzal
kczdik, hogy a gazda két gerénda kózé sót, ladanumot (szagos füstóló gyantát)
és néhány darabka szentelt húsvéti kenyeret tesz és e helyet szenteltvízzel
hinti mcg. Az épúlet elkészúltével tóbb helyütt a háznak egyházi megáldása is
kiséri az áldomást. De még gyakoribb a kóvetkezó szokás. A gazda egy-két
nappal az új házba való bekoltózkodése elótt cgy fekete kutyát vagy kakast •
dob a szobába, a mely állatra elóbb rá átkozzák mindazt a betegséget és bajt,
a mi a ház lakóit érhetné.
A rutén parasztház átlagos hoszsza 8—ÍO méternyi, a szélessége pedig
mintegy 5 méter. A hosszanti oldala, melyen a kapu nyílik, tobbnyire délnek
néz. A bejáró ajtó a pitvarba vezet (siny vagy chorómy•), a melyból egy-egy
ajtó jobbra a nagy szobába (chata), balra pedig a kis szobába (chatczena)
nyílik. Amannak a déli és a keleti fala mentén hosszú és széles lóczák (latvy)
állanak. A keleti oldali pad elótt áll az asztal, s a mellette levó falon szent-
képek függnek, a melyek mentúl régibbek és füstósebbek, annál hathatósabb
erejúek. Ha a szomszéd ház kigyúlad, a veszélyben forgó szomszéd kivisz
a háza elé egy-egy szentképet, egy darab sót és két kenyeret, és ezzel védve
hiszi a hajlékát minden szerencsétlenségtól. A rutének házaiban leggyakoribb
szentképek: Krisztus keresztre feszítése, a Boldogságos Szúz, Szent Miklós,
Szent Borbála, Szent Gyórgy, stb., melyek rendesen külónféle virágokkal
díszítvék. A szentképekkel egy sorban függnek a császár és császárné s az
uralkodóház más tagjainak az arczképei is. Az éjszaki falon van a ruhafogas
(zerdka), ott áll az ágy is (postil'), mely elótt a ruhás láda (skrynia) van.
A nyugati falhoz támaszkodik a kemencze (picz) és a pohárszék (zamyinyk).
A kis szoba fókép téli lakásúl szolgál. Entiek a déli falánál egy pad húzódik,
a keletinél pedig a pohárszék áll, melyen kolomeai tálakat, bógréket és
kancsókat látni. Az éjszaki falnál áll a sütókemencze és ennek a padkáján
a téli meleg hálóhely (horn), a nyugati fal elótt pedig az asztal.
A rutén házzal egybe van építve s vele egy fódél alatt áll az istálló.
Mellette az udvaron egyéb gazdasági épúletek állanak : a házzal szemkózt
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bukovina, Band 20
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bukovina
- Band
- 20
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1899
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 548
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch