Seite - 256 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

nélkül tart, s apraja-nagyja a templom terére siet, hogy ott a húsvéti játékok- ban részt vegyen. E napokban a szokásos kôszôntés helyett „ Christos woskres — woistenno woskres" (Krisztus foltámadt, — valóban foltámadt) szavakkal üdvözlik az emberek egymást. A templom körül a leányok énekelgetnek is. Húsvét hétfójen a rutén leányzót a szeretóje és annak pajtásai megöntözik, a miért viszonzásúl hímes tojásokat kapnak, melyeken olykor igen szép hagyományos czifrázatok láthatók. Húsvét keddjén viszont a leányok öntözik meg a legényeket. Ha valaki szerencsével akar halászni, az húsvét vasár- napján, mikor a pap elöször hirdeti ki, hogy „Krisztus foltámadt14, erre ne a szokásos „valóban foltámadt", hanem a yja towju rybu" (halat fogok) szókkal feleljen. Az a leány, a ki húsvét vasárnap elôszôr húzza meg a harangot, nem sokára férjhez megy. Húsvét vasárnapján senki se vegyen sót a kezébe, de legkivált leány ne, mert izzadós lesz tóle a tenyere. Szent György napja (den íw. jfurija, április 23. ó- és május 5. új naptár szerint). Szent György a marhának és a szántófoldeknek oltalmazója a boszor- kányok rontása és a farkasok kártétele eilen. Napjának elóestején a rutének négyszegletú vagy kerek gyepdarabkákat ásnak fol s azokat a kapu tetejére teszik a boszorkányok elleni védekezésúl. A tehénistállók ajtajára kátránynyal kereszteket mázolnak, továbbá kifelé fordított boronával torlaszolják el a bejárást, hogy a boszorkányok a tehenek tejét el ne vehessék. Szent György napján napfolkelte elótt hajtják ki a csordát a legelóre, hogy a marha a kora hajnali harmattól annál kôvérebb legyen. Szent Mdrk napja (den sw. Mar ka). E napon a nép, ha maga dolgozik is és nem ünnepel, de mint „ökrök ünnepén" (wolowe hvjato) a szarvas- marhával nem dolgoztat, mert azt tartja, hogy ha e tilalmat megszegné, az barmainak árthatna. Pünkösd (iwjata nedilja, zeíeni íwjata). Pünkösd szombatján az udvart zöld lombbal, az ablakokat pedig levestyik-levelekkel díszítik fol, miért is „zöld ünnepek"-nek hívják e napokat. Ez ünnepen a temetóbe is kimennek s a sírokra étel- és italáldozatot (kalácsot, tejet, sót, stb.) téve, a halottakért imákat (prówody) mondanak. Pünkösd hétfójén, vagy ha e napon esós az idó, a legközelebbi vasárnapon járják be körmenetben a foldeket s megszentelik a vetéseket és kútakat (pote Swjatyty). Pünkösd napjáig nem szabad fürödni, mert az embert a Niauki nevú vízitündérek könnyen a víz alá ránthatnák. E tündérek a felhóket is „el tudják zárni" s így megfoszthatják a foldet az esótól.