Seite - 257 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

Szent Prokop napja (Sw. Prokipija, július 8. ó- és 20. új naptár szcrint). A nép e napot a „túz Linnepe" (wohnowe iwjafo) néven üli s azzal szenteli meg, hogy a házakban nem gyújt túzet; dolgozni sem szoktak ekkor, jóllehet az egyház jiem tiltja a munkát. — Szent lllés (Sw. Ilji, július 20. ó- és augusztus l. új naptár szerint), valamint Gabor (Hawriila, július 13/25.) és Phokas (.'Foki, augusztus 12/24.) napja a „ mennydórgés ünnepei" (kromowe Swjato). lllés napja után már nem lesz több égi háború. fellemzi e napot az a legenda, a mely szerint mikor az Uristen a világot s a többi közt a villámot és mennykövet teremtette, az ördögre bízta óket, a ki azonban visszaélt velük. Erre az Isten az összes vizeket 24 ölnyi mélységig befagyasztotta s az ördögöt ez alá a vastag jég alá zárta. Most aztán megparancsolá Szent íllésnek, hogy lopja el az alvó ördögtöl a villámot és a mennykövet, a mit kemény küzde- lemmel meg is tett. Ezóta Szent lllés szekerével kalácsot vive robog végig az égen, mikor mennydörög. A néphit szerint a méhek is csak lllés napjáig rajzanak, utána már nem. — Mária oltalmának napjdn (Pokrowa, október 1/13.) a férjhez menni vágyó leányok ezt a versikét mondogatják: Boldogságos Szüzanyám, Akárminó kendóvel, Takard be a koponyám Csak ne legyek lányfóvel. Szent Dömötör (Dmytria, október 26. ó- és november 7. új-naptár szerint). Ehhez a szenthez, de még inkább Szent MiklósVoz ('Nykolaja, deczember 6/18.) folyamodnak, a kik sulyos betegségben szenvednek s tólük remélnek segítséget. — A Szent András napját (Sw. Andreje, november 29. ó- és deczember 11. új-naptár szerint) megelózó estén szokásos babonákat már említettük; itt csak azzal toldjuk meg, hogy e napot a nép leányok ¡tnnepének (diwocze Swjato) is nevezi. Ördögök és kisértetek (czorty i duchi). Az ördögöt a nép emberi alak- ban, de feketének, a fején szarvakat, hátúl farkat viselönek képzeli, a ki bal- lábára, mely kecskelábhoz hasonló, sántít. Az ördög nevei: dit'ko (öregecske), czort (a fekete), neczystej (a tisztátalan), sczaz-by vagy sczaznyk (pusztúljon vagy túnjék el, vagy az eltúnó), duch éwjatyj pry ñas (a Szentlélek legyen velünk). Kisérói és társai a {X)kolban a kisértetek,' haza járó lelkek, varázslók, boszorkányok és kurúzslók. A poklot a nép a föld kozepébe képzeli, hol az ördög az örök tüzet szitja és a forró szurkot kavarja, a melyben az elkár- hozottakat irgalom nélkül gyötrik. A pokol bejáratát senki sem ismeri, de azt tartják róla, hogy valahol szórnyú mélyen van. Ha bolygótúz vagy lidérczfény jelenik meg mocsaras, morotvás terúleten, azt a nép hite szerint B. 33