Seite - 266 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

Kedves halottjukot rendesen egy egész évig, a kotzmani kerúletben pedig legalább hat hétig gyászolják. Ha a leány c hat hét letelte után tánczolni akar, „megváltja magát a gyásztól" (wikvpjujesja), vagyis nchány darab aprópénzt dob a tánczhely padlójára. A világ végét (konec Éwita) következöleg képzelik el a rutének : Lcgelóbb is sok véres háború (wojny) fog dúlni, majd éhinség (hólod) és sáskajárás (saranczá) látogatja meg a földet; utóbb vascsöru madarak jelennek meg és minden éló teremtménynek kivágják a szemét; ezeket egy óriás bólény (bujivol) követi, mely az összes folyók és tavak vizét kiiszsza és minden földet, mezöt lelegel. Erre a föld hét ölnyi mélységben égni kezd és az egész világon akkora szélvész fog végig fújni, hogy három dombot söpör össze a jozafát vólgyébe. Ezen a három halmon lesz az utolsó ítélet, a melyre ekkor Krisztus megjelenik. A míg azonban a gonoszok fölött ítélkezik, a Boldogságos Szúz mély álomba lesz merúlve, hogy buzgó konyórgésével az örök Igazság szigorú ítéletét meg ne másíthassa. A huculok. A szorosabb értelemben vett ruténeknek, vagy a mint magukat nevezik, rusznyákoknak közel rokonai a huculok. Közel atyafiságban állnak egymással nyelvükben és szokásaikban egyaránt, miért is a hatóságok a tágabb értelem- ben vett ruténséghez számítják öket, melynek a kóréhez rajtuk és az imént leírt rusznyákokon kivúl tudvalévóleg még egyéb, egymással szintén nagyon közel rokon törzsek is tartoznak. A galicziai huculoktól a bukovinaiakat a Czeremosz, a Fehér-Czeremosz, meg a Perkala patak völgyei választják el; de azért igen hasonlók egymáshoz. A legnagyobb kütónhség az közöttQk, hogy más-más felekezethez tartoznak; a galicziai huculok ugyanis görög- katholikusok, a bukovináiak ellenben majdnem egytöl-egyig a görög-keleti egyház hivei. Kisebb külónbségek mindazonáltal a szokásaikban, a viseletük- ben és a nyelvükben is találhatók. Igy a galicziai hucul nók nemzeti szoknyája két kótényból áll, a bukovinaiak ellenben csupán csak egy szélesebb kótényt kötnek szoknyáúl a derekukra. A galicziai érdekes nöi köpönyeg, a guglia sem látható Bukovinában; itt a kozonséges köpönyeget viselik helyette. A mi a nyelvet illeti, megjegyzendó, hogy a bukovinai huculoké gazdagabb román elemekben, mint a galicziaiaké, a mi azoknak oláh szomszédaikkal való súrúbb érintkezéséból magyarázható. A huculok ugyanis az említett nyugati