Seite - 277 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

Harangjainak egyikét ott ásták el a kolostor helyén, s ez a harang azóta is minden húsvétvasárnapon megkondúl. Húsvét után huszonötöd napra, vagyis a húsvét utáni negyedik hét szerdáján van a „rachmánok húsvétja" nevú érdekes Onnep, melyet a rusznyákok és az oláhok is megülnek. A huculok ez ünnepröl azt regélik, hogy a kikról nevezik, azok a messze tengerparton lakó olyan kicsiny tórpék, a minókból tizenkettö elesépelhetne egy sütökemen- czében. E lyüki emberkék igen jámborok, és a többiek csak példát vehet- nének róluk. De nem tudják szegények a húsvét idejét. Ezért hát az emberek elhatározták, hogy valamiképen hírt adnak nekik az ünnepröl. E czélra a húsvétkor elköltött tojások héját mind a patakok és folyók vizébe szórják, hogy ezek hírt vigyenek ama tórpéeskéknek a húsvétról. Mikor aztán e héjak leúsznak hozzájuk, akkor tartják a rachmánok a foltámadás ünnepét. Igy van ez esztendöröl-esztendöre, s évenként velük ünnepelik a többi emberek is e napot. A tavasz elsö napjának Szent György napját (új naptár szerint május 5.) tekintik a huculok. Ennek elóestején az udvarokban nagy tüzet raknak. Mindenekelött azonban arra kell ez estén ügyelni, hogy a mint csak lehet, távol tartsák a háztól és kórnyékétól, kivált a barmoktöl a boszorkányokat. Ezért a kapubálványokra és az istállók ajtai fólé gyepdarabokat raknak, a melyekbe virágvasárnapon szentelt barkát vagy rezgónyárfa-ágakat dugdosnak. Kátránynyal kereszteket is szoktak a kapukra mázolni. A teheneket agyaggal hintik meg és tOmjénnel vagy kígyóbórrel füstölik. Szent György elötti este tartják a boszorkányok nagy gyúlésüket, melyre a kürtön át szénvonón vagy seprön nyargalnak. Ez útjokban szikráknak, vagy szálló csillagoknak látszanak. Mikor aztán énekelni kezdenek, olyan zúgás támad, mintha szélvész üvöltene végig a levegön s az erdökön; még a föld is megrendúl belé. A nyári napéj-egyenlóség ideje táján, mikor leggyakoribb az égiháború, vannak a villám és a túz ünnepei. Ezeket leginkább július és augusztus hóban tartják. E napokon a hucul a világért sem dolgoznék, mert szentúl meg van gyözödve, hogy különben a házát elpusztítaná a túz, vagy belé csapna a villám. Kivált a Szent Illés napja (augusztus 1.) nevezetes ez ünnepek között. Ot tartják ugyanis az égiháború urának, a ki örökös harezban él az ördöggel s ezt villámaival agyonsújtani törekszik. A hová a villám beüt, oda is az ördög nyomába dobta azt Szent Illés. Az öszi ünnepek kozúl a Szent András napja érdemel leginkább említést, mint a melyen a hucul leányok is sokféle módon igyekeznek megtudni, mi sors vár rájuk a szerelem és házasság révén.