Seite - 277 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20
Bild der Seite - 277 -
Text der Seite - 277 -
Harangjainak egyikét ott ásták el a kolostor helyén, s ez a harang azóta is
minden húsvétvasárnapon megkondúl. Húsvét után huszonötöd napra, vagyis
a húsvét utáni negyedik hét szerdáján van a „rachmánok húsvétja" nevú
érdekes Onnep, melyet a rusznyákok és az oláhok is megülnek. A huculok ez
ünnepröl azt regélik, hogy a kikról nevezik, azok a messze tengerparton lakó
olyan kicsiny tórpék, a minókból tizenkettö elesépelhetne egy sütökemen-
czében. E lyüki emberkék igen jámborok, és a többiek csak példát vehet-
nének róluk. De nem tudják szegények a húsvét idejét. Ezért hát az emberek
elhatározták, hogy valamiképen hírt adnak nekik az ünnepröl. E czélra a
húsvétkor elköltött tojások héját mind a patakok és folyók vizébe szórják,
hogy ezek hírt vigyenek ama tórpéeskéknek a húsvétról. Mikor aztán e héjak
leúsznak hozzájuk, akkor tartják a rachmánok a foltámadás ünnepét. Igy van ez
esztendöröl-esztendöre, s évenként velük ünnepelik a többi emberek is e napot.
A tavasz elsö napjának Szent György napját (új naptár szerint május 5.)
tekintik a huculok. Ennek elóestején az udvarokban nagy tüzet raknak.
Mindenekelött azonban arra kell ez estén ügyelni, hogy a mint csak lehet,
távol tartsák a háztól és kórnyékétól, kivált a barmoktöl a boszorkányokat.
Ezért a kapubálványokra és az istállók ajtai fólé gyepdarabokat raknak, a
melyekbe virágvasárnapon szentelt barkát vagy rezgónyárfa-ágakat dugdosnak.
Kátránynyal kereszteket is szoktak a kapukra mázolni. A teheneket agyaggal
hintik meg és tOmjénnel vagy kígyóbórrel füstölik. Szent György elötti este
tartják a boszorkányok nagy gyúlésüket, melyre a kürtön át szénvonón vagy
seprön nyargalnak. Ez útjokban szikráknak, vagy szálló csillagoknak látszanak.
Mikor aztán énekelni kezdenek, olyan zúgás támad, mintha szélvész üvöltene
végig a levegön s az erdökön; még a föld is megrendúl belé.
A nyári napéj-egyenlóség ideje táján, mikor leggyakoribb az égiháború,
vannak a villám és a túz ünnepei. Ezeket leginkább július és augusztus hóban
tartják. E napokon a hucul a világért sem dolgoznék, mert szentúl meg van
gyözödve, hogy különben a házát elpusztítaná a túz, vagy belé csapna a
villám. Kivált a Szent Illés napja (augusztus 1.) nevezetes ez ünnepek között.
Ot tartják ugyanis az égiháború urának, a ki örökös harezban él az ördöggel
s ezt villámaival agyonsújtani törekszik. A hová a villám beüt, oda is az
ördög nyomába dobta azt Szent Illés.
Az öszi ünnepek kozúl a Szent András napja érdemel leginkább említést,
mint a melyen a hucul leányok is sokféle módon igyekeznek megtudni, mi
sors vár rájuk a szerelem és házasság révén.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bukovina, Band 20
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bukovina
- Band
- 20
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1899
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 548
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch