Seite - 285 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

esznek, a barätok es apäczäk azonban soha sem. A konyhäjuk igen egyszerü. Eteleiket agyagfazekakban a nagyon forrövä fütött kemenczebe ällitjak pärolas vegett. Erre a kemencze szajät felkör alakti deszkäval vagy kölappal (zaslonka) zärjäk el, hogy a levegö bele ne hatoljon. Eves idejere aztän kiveszik a megfött eteleket es föltaküjäk. Ezzel az eljarässal melegen tartjak az eteleket esetleg a rendes etkezes idejen tül is. De azert a tüzhelyen is föznek. Böjtjeik igen szigorüak es evente 186 böjti napot tartanak. Kibitkän ineno lippovän nök. A lippovänok nagy többsege korszerü magasb iskoläzäsröl hallani sem akar, tudvan, hogy az ennek ütjän terjedö müveltseg valläsi nezeteiket föl- forgatna. Mostanäban azonban mintha ö näluk is mutatkoznek mär a haladäs szellemevel valö megbarätkozäsnak nemi jele, mert mär a közepiskoläkba is kezdik järatni a fiaikat, kik közul kettö mär erettsegit is tett es ezek egyike, nevszerint Balanowicz Epiphanias, a es. es kir. hadseregben tiszti rangot n'yert, mig a testvere, Eutychie, Szent-Petervärott görög-keleti plebänos. Balanowicz Epiphanias, a ki a beesi egyetemen härom even ät orvosi tanül- mänyokat fulytatott, de aztän tanüläsät szegenysege miatt abba kellett hagynia,