Seite - 292 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

telepitette le. Minden gyarmatos egy szobäböl, kamaräböl es pitvarböl ällö häzat es körülbelül 30 hold földet kapott örökberi birtoktil, a mely Utah az ällami adön kivül nemi csekely berösszeget tartozott fizetni. A földmivelesnel jobban kedvezett a nemet gyarmatok keletkezesenek a tartomänynak lassankent fölvirulö ipara. A bänyäszat erdelyi es felsö- magyarorszägi (többnyire szepessegi) nemeteket vonzott a tartomänyba, kik Jakobeny (1784—1796), Kirlibaba (1797), Luisenthal es Pozoritta (1805), Eisenau (1808) es Rüspe Boul vagy Freudenthal (1809) helysegeket alapi- tottäk. Alt- es Neuhütte (amaz 1793, emez 1815), Karlsberg (1797) es Fürstenthal (1803) cseh nemet telepek pedig az üvegipar meghonositäsänak köszönik keletkezesüket. Az emlitett közsegekben is häzat es egy kis kert- telket kaptak a bevändorlök; szäntöföldet azonban, meg pedig 6—6 holdnyit, csak az üveghutäk körül foglalatoskodö favägök kaptak. Az üveghutäk ältal kezdett a bukovinai rengeteg erdösegek egy resze ertekesülni. Erre a czelra, de együttal a Gurahumoräböl Mardzinän ät Duboutzba es innen Sniatynba vezetö ügy nevezett födött üt menten a közbiztonsäg föntartäsära is szolgält Bori (1835), Lichtenberg, (1836), Pojana Mikuli vagy Buchenhain (1838) es Schwarzthal (1838) gyarmatok alapitäsa a 30-as evekben, Iliszestie es Solka valläsalapi jöszägok teruleten. E gyarmatok laköi mindnyäjan Csehorszäg ejszakkeleti reszeröl valök s minden hatösägi biztositek nelkül, csupän mär Bukovinäban megtelepedett rokonaik biztatäsära költöztek be, s eleinte bizony vajmi sanyarü körülmenyekkel kellett küzködniök. Eleg legyen csak annyit emlitenünk, hogy mindössze hat-hat holdnyi s meg hozzä irtäsra värö erdöterület volt az, a mit kaptak. Meg roszabbül järtak azok a nagy szämü bevändorlök, a kik öket nyomon követtek. Ezeket jö sokäig idestova vändoroltattäk az orszägban, mig valamennyire türhetö otthonra lelhettek. A valläsalaphoz tartozö jöszägok kormänyzösägänak peldäjära most mär egyes magänbirtokosok is kezdtek nemet telepitvenyeseket befogadni, hogy ältaluk uradalmaik jövedelmet gyarapitsäk. Igy 1850-ben Moldva-Banilla akkori birtokosnöje, Theodorowicz Petronella, reszint Csehorszägböl (Klattau es Budweis környekeröl), reszint Alsö-Ausztriäböl szärmazö 20 csalädot telepiJ tett le az emlitett helyseg környeken s ezzel alapjät vetette meg Augustendorf, 1887 öta önällö közsegnek. A 60-as evekben ket nemet gyarmat keletkezett a Wassilko-Serecki bäröi csaläd Szereth melletti Berhomet nevü jöszägän, nev szerint Alexandersdorf (1863) es Katharinendorf (1869). Mind a kettö