Seite - 295 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

fejükón viszik a teli tejes kannákat vagy zóldséges kosarakat, míg a kônnyebb tárgyakat a két kezükben czipeliL S e szorgalmas fehérnépet nines az a rosz út és mostoha idó, a mely visszatartsa ; még az olmos úttól és hófúvásoktól sem riadnak vissza. Vásárról hazatérô német parasztasszonyok Czernowitz Rosch nevú külvárosából. A bukovinai németek, jóllehet ilyen távolra szakadtak egykori hazájukból és most meróben idegen, más vallású és más nyelvú népesség kózepette élnek, azért mégis híven megórizték tósgyókeres jellemvonásaikat. Igaz és nyiltszivú, jóindúlatú és emberszeretó, türelmes és nemzetiségi gyúlólkódést nem ismeró e németség, a melynek szomszédaival való békés, sót barátságos érintkezését tetemesen megkónnyíti már az is, hogy jó eleve igyekeztek az országban honos killónféle nyelveket elsajátitani. E tóbbféle nyelv keverése azzal a