Seite - 298 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

298 vöfelyek („Junggesellen") kisereteben jelenik meg. Szokäs, hogy a meny- asszony es völegeny, mielött az esküvöre mennenek, bocsänatot kernek a szüleiktöl es az összes vendegektöl a netalän valamikor ellenük elkövetett vetsegekert. Nemely helyütt mär a templomba menet közben zsinört vonnak vagy botot tesznek a lakodalmas nep utjäba a legenyek, hogy a menyasszony- vivöket megvämoljäk; masutt ezt csak visszajövet teszik. A „väm", melyet a völegenynek fizetnie kell, 20 krajczärtöl egeszen egy forintig emelkedhetik. Odahaza a menyasszony anyja kenyerrel es söval (Jakobenyben sütemenynyel es borral) fogadja az tij häzasokat. Az ekkor következö naszlakomän, melyet a menyasszony häzänäl tartanak s csak akkor a völegeny szüleinel vagy mäsutt, ha amott nincs eleg hely, — nevezetes szerep jut az „asztalnoku-nak, a kit Roschban (Czernowitz nemet külvärosa) „ Plampatsch" -nak, Jakobeny- ben es Kirlibabäban pedig „hosszii keszkenös"-nek hivnak. Ez nemcsak az eteleket hordja föl, hanem a vendegek mulattatäsäröl is neki kell gondos- kodnia. Ehhez järül reszeröl Fürstenthalban es Boriban, hogy egyebet ne is emlitsünk, mindjärt az is, hogy az elsö tälat, a mely rendesen csak tojäs- hejakkal van tele, a vendegsereg harsogö kaczagäsa közben a szoba közepen a padlöra ejti. A lakoma vege feie a näsznagyok es a vöfelyek (Jakobenyben es Kirlibabäban az ü. n. „hosszü keszkenöstt-ök) egy tänyerral, a melyen ket borral töltött pohär ¿11, köru^^k az asztalt s minden vendeget megkinälva, ajändekokat gyujtenek tölük. Rendesen a menyasszony köszöni meg ez aj¿n- dekokat; csup¿n a protest¿ns, teh¿t tulajdonkepeni „sväb" gyarmatokon vegzi e tisztet helyette a völegeny. Vegül a szakäcsne es a zeneszek vala- melyike is kereget; amaz rendesen azzal a trefäs ürügygyel, hogy fözes közben elegette a kötenyet; emez pedig azzal, hogy a zeneles közben eltörött a flötäjänak a szopök¿ja. Nemely faluban, igy pl. Boriban az a szok¿s, hogy a szakäcsne körütja elött suttyomban az asztal alä lopödzik s lekapja a meny- asszony täbäröl a czipöt, melyert aztän a vöfelytöl vältsägdijat kivän. Ejfelkor, mely idö täjban a lakoma veget er, a menyasszonyt a ket näszasszony es a többi asszonyok a szomszed szobäba vezetik, a hol leveszik fejeröl a meny- asszonyi koszorüt es leszedik az ünnepi ruhät s hetköznapiba öltöztetik, a fejere fökötöt tesznek s kötenyt kötnek elebe, a mely ket dolog a näszasszonyok ajändeka. Erre az asszonyok, a kiknek mindegyike egö gyertyät visz a kezeben, visszakiserik az ebedlöbe, hol ezalatt mär felre takaritottäk az asztalokat s minden elökeszületet megtettek a tänczhoz. Legelöször csak egymagäban tänczol a menyasszony, aztän sorban a völegenynyel, a näsznagyokkal, a