Seite - 301 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

301 két kótáblát, Miklós ésTamás pásztorbotot (püspókpálczát), Márton szelenczét, a nagyobbik angyal fa kardot, a kisebbik csengetyút, a két Krampusz lánczokat. Igy járnak az „apostolok" házról-házra, hogy mindenütt, a hol bebocsátják óket, egy kis jutalomért, melyet Márton kéreget össze, a szobában vagy a pitvarban elóadják játékukat. A mellékelt rajz e játék végsó jelenetét ábrázolja, mikor az összes szereplók egy karácsonyi éneket zengenek. Jóllehet Bukovina németjei általában magasabb értelmiségúek a tarto- mány többi népfajainál, azért nekik is megvannak a maguk babonái. Altalánosan elterjedt ó náluk is az András-napi ólomóntés, meg a czipódobás. A leányok e napon még az ismeretes gombóczfózés és karóólelés által is igyekeznek megtudni, hogy mi lesz a jövöjük. Amahhoz rendesen kilencz leány gyüle- kezik egybe. Mindenikük egy-egy gombóczot fóz s jól megjegyzi magának annak alakját és nagyságát. A gombóczokat, mikor megfóttek, egy jól táplált kutya elé teszik. A melyik leánynak a gombóczát a kutya legelószór befalja, az megy legelsóbb férjhez. A karókból való jóslás pedig úgy tôrténik, hogy a leányok éjfélkor a legközelebbi sôvény karóit megolvasván, a tizenkettedik- nél megállanak, s a minó aztán ez a tizenkettedik karó, olyan lesz a leány vólegénye; ha szép egyenes, akkor a jovendóbeli deli termetú lesz; Jia pedig görbe, akkor pupos. A gazdának a karácsonyeste jósjel. Derúlt karácsonyéjból világos, vagyis üres, borúsból sôtét, vagyis teli csúrre következtet. Hogy megtudja, milyen termény fog a következö esztendóben jól és melyik roszúl fizetni, egy deszkára bizonyos számú izzó parázsdarabot tesz, melyeket elóbb egyenként a külön- bôzô terményekról nevezett el. Most aztán arra ügyel, hogy melyik parázs hamvad el teljesen és melyik alszik ki csakhamar, mielótt elhamvadt volna. Amazok lesznek a bóven termók, emezek a roszúl fizetók. Ujév elótti éjszakán az ismeretes hagyma-naptárral próbálja megtudni, az újévnek mely hónapjai lesznek szárazak és melyek esóben bóvelkedók. Jégesó eilen azzal véli a veté- seit megótalmazhatni, hogy szentelt húsvéti tojások elégetett héjának a hamvát hinti a bevetett foldekre, és hogy a nyírfácskákat, melyek az úrnapi oltárok mellett állottak, a vetése köze ülteti. Természetes, hogy a bukovinai németség hiedelmei sorában nagy szerep jut a boszorkányoknak is, kiknek ártó hatása embert és állatot egyaránt ér. A barmokat úgy védik meg ellenük, hogy a takarmányukba az úrnapi körmenet alkalmával szentelt virágokból kevernek egy-egy kicsit.