Seite - 304 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

304 elpusztitottäk es Suczawai Szent Jänos tetemeit is Galicziäba vittek a lengyelek, a honnan azok csak szäz esztendö mtilva kerültek vissza Suczawäba. Azok az eröditesek, melyeket Sobieski a Szent Axentius temploma körul Suczawä- ban emeltetett, nemkülönben a „Zamka" nev, a mint az emlitett templomot es környeket ma is ältaläban nevezik, szinten ez idök emleke, valamint a wolokai Sobieski-küt mondäja is. Meg 1870-ben olvashatök voltak a suczawai György- es Dömötör-templom falän egyes bekarczolt lengyel nevek s köztük az egyik mellett az 1698 evszäm es e megjegyzes: „kivonüläskor". Emlitesre meltö az az okirat is, melylyel Sobieski Jänos kiräly 1691 deczember 20-än nemes Holubowski Istvännak katonai erdemei jutalmäül a Pruth menten fekvö Pjedykoutz puszta környeket oda ajändekozza azzal a föltetellel, hogy azon a videken a hidak jö karban tartäsäröl gondoskodni köteles. De nem csupän hadjäratok vezettek a lengyeleket Bukovinäba; eleg korän fejlödtek a ket orszäg között egyeb termeszetü erintkezesek is. Mint- hogy a szerethi römai katholikus püspökseget, a mely 1371-töl 1401-ig allott fönn, Flöriän kraköi ersek alapitotta, csak termeszetes, hogy ez egyhäz- megye püspökei es papjai soräban lengyelek is voltak. Igy nevezetesen II. Andräs, a ki 1385-töl 1387-ig ült a serethi püspöki szekben, a Jastrzebiec lengyel nemesi csaläd sarjadeka volt. Az is könnyen erthetö toväbbä, hogy ezek a lengyel papok ällandö összeköttetesben maradtak honfitärsaikkal. Mikor a serethi dömes kolostor pater janitora (kapusa) a szent sirröl egy leplet hozott magäval zarändok-utjäröl, annak egy darabjät Kamieniecbe, egy mäsikät pedig Lembergbe kflldte. Mikor pedig ez erintkezesek a püspökseg- nek Szerethböl Bakauba valö ättetelekor megszuntek, csakhamar mäsfele, meg elenkebb kölcsönhatäsok kezdödtek a lembergi kereskedök bukovinai üzleti összeköttetesei reven. Ezeknek alapjät az az okirat vetette meg, a melyet Jö Sändor moldvai fejedelem ällittatott ki 1407 oktöber 8-än „az ö uränak, a lengyel kirälynak tiszteletere" a lembergi kereskedök szamara, s a melyet utöbb több izben megerösitettek a moldvai vajdäk. Ebben megszabott väm- tetelek vannak, a melyek a kereskedöket minden jogtalan követeles eilen biztositjak, s ezen okirat alapjän elenk kereskedelmi forgalom tämadt Lemberg- böl Czernowitzon es Szerethen ät Suczawäba es innen a viläg minden täjai feie. Minthogy e forgalomnak Suczawa volt a göczpontja, ugyanott volt az ärük fö leraköhelye es a iö vämällomäs is. A lembergi kereskedök jogot nyertek arra, hogy Suczawäban szällöhäzat ällitsanak maguknak, a melyben azonban korcsmät nyitni, sört vagy mezsört fözni, meszärszeket tartani, vagy kenyeret