Seite - 306 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

6 Törökorszägtöl is azon a czimen követelte vissza Bukovinât Ausztria, hogy az, mint Galicziänak egykori tartozéka, ezzel együtt a csâszâri hâz jogos birtokâvâ lett. Midôn Bukovina az oszträk örökös tartomânyok kapcsolatâba kerûlt, mâr aligha voltak benne lengyelek. A török uralom utolsö évtizedeinek zavaros ällapotai riaszthattäk el ôket. De mär Splényi täbornok kiséretében lätunk néhâny lengyelt is beszällingözni. Ha a czernowitzi römai katholikus plebänia krönikäjänak hihetünk, a mely szerint az elsö latin szertartäsü bivek egyike e värosban a Splényivel érkezett nemes Woicikiewicz Tamäs hatär- biztos volt : akkor alighanem öt kell az elsö lengyelek egyikének is tartanunk, a kik ez idôben a tartomänyba betelepedtek. Szämuk ez idö öta az utänuk bevändorlott hivatalnokok, papok, kézmuvesek és katonäk, fôként pedig cselédek révén mindegyre gyarapodott. Bukovinänak l 786-ban ideiglenesen Galicziâhoz törtent csatoläsa csak kedvezett a bevändorläsnak. E kapcsolat pedig csak szäzadunk közepe täjän szünt meg, a mikor is még igen sok lengyelt talälunk itt, kivält a hivatalnoki karban. Még ebböl az idöböl maradt fönn egész mäig az is, hogy a bukovinai helynevek iräsäban a lengyel helyesiräs az uralkodö. A römai katholikus lelkészek is többnyire lengyel szärmazäsüak valänak még a német kôzségekben is, a hol hiveiknek a nyelvét nem is értették. Mindazonältal a tartomânyban ällandön megtelepedett lengyelek szâma mégis csak csekély. Akkoriban, mikor Bukovina Galicziâval valö egyuvé tartozäsänak hatvan esztendeje utân tôle elvält s önällö tartomänynyä lett, csak mintegy 4.000-re rugott benne a lengyelek szâma, a mi csak valamivel több az akkori összes lakossâg egy szâzalékânâl. Azôta is meg- lehetôsen ugyanaz maradt a bukovinai lengyelek âtlagos szâma, noha a tartomâny összes lakossâgâé ez idô alatt gyorsan emelkedett. Ha mâr most 1880-ban 18.000-nél több és tiz évvel utôbb majdnem 24.000 lengyelt mutatott ki a népszâmlâlâs, ennek az az oka, hogy ez ôsszeirâsoknâl nem a szârmazâs, hanem a târsalgâsi nyelv döntötte el az illetôk nemzetiségét ; mâr pedig a lengyel nyelv elterjedtségének köre Bukovinâban jöval tül terjed a tulajdonképeni lengyeleken. A bukovinai lengyelek a többi orszâgokban lévô fajrokonaikhoz hasonlag szintén valamennyien a römai katholikus egyhâz kebelébe tartoznak. Innen van, hogy a tartomânyban, jöllehet a lengyel nyelvuek az összes katholikusok- nak csak kôrûlbelûl egy harmadât teszik, mégis „lengyel" vallâsnak szokâs itt a römai katholikust nevezni, épen ügy, a mint a nép gyakran görög-keleti