Seite - 308 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

308 kivált ha húsvét hétfójén és keddjén is tartanak, elégszer ízetlenkedéssé és valóságos kellemetlen hajszává fajúlnak. Emlitsük meg még végúl ez ünnepi szokások során, hogy mint egyebütt, Bukovina lengyeleinél is sokféle jóslás tórténik Szent András éjszakáján. Mint másutt, itt is ólmot öntenek a leányok e nap elótti estén, és a vízben meg- keményedett ólom alakúlataiból találgatják jövendö sorsukat. E módon tudja meg a leány nemcsak azt, hogy férjhez megy-e, avagy pártában marad, hanem azt is, hogy miféle lesz az ura. Szokás továbbá szúk útczák és kapu- bejáratok elé zsineget húzni s aztán megfigyelni, hogy kik botlanak bele; ha házas ember botlik a zsinegbe, akkor a leány nem megy férjhez; ha ellenben legény vagy özvegy, akkor férjhez megy; még pedig az elsó esetben legényhez, a másodikban özvegy emberhez. Azt is megteszik ilyenkor a hajadonok, hogy András napja elótt egy kutyát vagy macskát három napon át koplaltatnak; ez idó elteltével aztán az együttlévó leányok mindenike egy-egy jó zsiros gombóczot tesz a padlóra az elóhivott állat elébe. A kinek a gombóczát a kikoplaltatott eb vagy macska legelöször bekapja, az megy leghamarább férjhez. A többi hasonló jóslások nagy számából még csak egyet. Egy asztalra gyúrút, mirtusz-ágat és gyöngyös zsinórt tesznek, aztán mind a hármat befödik egy-egy tányérral. A leány, a ki meg akarja tudni a jóven- dójét s e készúletek közben nem volt benn a szobában, most belép és találomra fölemeli valamelyik tányért. Ha gyúrút talál alatta, a következö évben eljegyzi valaki; amirtusz-ág közeli lakodalmát jelenti; ellenben, ha a gyóngy- sor jut neki, akkor még jó sokáig várhat, a míg férjhez megy, vagy épen kolostorba vonúlhat. A lengyel nyelv a tulajdonképeni lengyelek kórénél jóval szélesebb elteijedésú, minek oka leginkább az, hogy a cselédséggel és a mester- emberekkel, a kik többnyire lengyelek, ki-ki lehetóleg meg akarván magát értetni, annak a kedveért úgy, a hogy, megtanúlja a nyelvüket. Minthogy a legtöbb nócseléd, a dajkák, stb. nagyobb részt lengyelek, kivált a gyer- mekek közt nagyon elterjedt a lengyel nyelv, s jóllehet késóbb sokan elfelejtik, legalább zsengébb éveikben elég jól beszélik. Nagyon kedvelik a lengyel nyelvet fóleg a zsidó családokban, a hol a gyermekeket állítólag azért is szorítják a lengyel beszédre, mivel úgy vélik, hogy az által mintegy eló- készítik óket a német irodalmi kiejtésre. Lengyel gyermekjáték, gyermek- versike és csúfolódó verses mondóka igen nagy számban járatos Bukovinában, még pedig nem csupán a lengyel gyermekek kórében. Példa gyanánt azon