Seite - 328 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

328 kótelezett muzsikus czigányok pedig zenéjükkel, dalaikkal és bohóskodásaikkal járúltak az urasági lakok mulatságához. Jóllehet keresztények voltak és hit- sorsosaik ugyancsak kizsákmányolták a testi-lelki erejüket, annyira meg- vetették óket, hogy halottaikat nem a kózós sírkcrtbe temették, hanem külón helyen fóldelték el. Régente a czigányoknak külónféle foglalkozásuk szerint a kóvetkezó osztályait külónbóztették meg: 1. kanálfaragók, lingurarï; 2. medvetánczol- tatók, ursarï; 3. aranymosók, rudarï vagy aitrarï; 4. vándorczigányok, lâieçt és 5. megtelepedettek, vàtraçï. Ma már csak ilyen telepes vagy állandó túzhelyú és kanálfaragó czigányok vannak Bukovinában, de csavargó sátoros czigány nincs tóbbé. Azonban még mindig él bennük a régi vándorkedv, a mely arra készti óket, hogy legalább az egyik faluból mindúntalan másikba kóltózzenek. Az aranymosók száma is nagyon megapadt, medvetánczoltatók pedig már csak Erdélyból és Romániából kerûlnek mai napság Bukovinába. A czigányok általában kózéptermetúek, gyónge testalkatúak és soványok ; fejük azonban arányos, arczuk alacsony, széles és bronz-színú. Orruk maga- sabb állású, mint a tartomány tóbbi lakóié. Szájuk kissé nagy, nyakuk erós, karjaik róvidek. Rendesen hosszúra nóvesztett, fésületlen, kóczos hajuk góndór, koromfekete és fényes; szemeik feketék és fénylók, fogaik hófehérek és épek. Ritkán mosott, mindig rongyos ingüket sok sárga vagy fehér ércz- gombbal díszített széles bór-óv szorítja derekukra, s az óvról sárga vagy szürke lánczon függ a bicskájuk. Fényes gombokkal, lánczocskával és kereszt- kékkel czifrázott bór-tarisznyát szeretnek hordani. Általában nagyon kedvelik a fényes holmit, akár csak a szarkák. Gyakran a férfiak is viselnek fülón- függóket, részint hogy a szemmel való megígézés ellen védekezzenek, részint hogy jobb legyen a hallásuk. Oly családokban, a hol tóbb leány mellett csak egy fiú van, ennek azért is akasztanak függót a fülébe, hogy az istenek leánynak tartsák és életben hagyják. Ingük fólé, ha hosszabb útra kelnek, rongyos sukmánt vagy kópónyeget óltenek. Ha esetleg új vagy jó a felóltójük, akár fogadni lehetne rá, hogy az, ha nem lopott, legalább is kólcsón kért jószág. Nyáron az efféle felsó ruhát nem tartván szükségesnek, inkább zálogba adják pálinkáért a zsidónak. Fején a czigány télen-nyáron kalapot vagy báránybór süveget visel. De ez is rendesen olyan rongyos, hogy kózmondásossá lett. A czigány büszkébben jár, — szokták mondani, — ha a baja kikandikál a kalapja vagy kucsmája lyukain.