Seite - 330 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

330 fonâllal és arany-pitykékkel varijâk ki. Ruhâjuk a gyakran aranyszâlakkal âtszôtt „katïincza", vagy pedig gyaki'abban a vârosban vett, rikitö szinû gyapjüszövet szoknya. Különben a katrinczâikat és itt-ott. mär az ingre valö vâsznat is készen vâsâroljâk és nem maguk szövik. Felsô ruhâjuk rendesen térden alûl érô bârânybôr ködmön vagy sukmân. Leânyok és fiatal asszonyok a nyakukon becses régi ezûst, sôt olykor aranypénzekbôl fûzôtt salbâ-1 viselnek ékszerûl. Lâbbeliûl a jobbmödü férfiak bocskort, czipôt vagy csizmât hordanak, a szegényebbek mezitlâb, a nôk többnyire czipôben jârnak. A gyermekeik ruhâzâsâval nem sokat tôrôdnek, s legtöbbnyire egész pôrén lâtni ôket, a mint az orszâgut porâban henteregnek, vagy az arra menô kocsikat és gyalog utasokat czigânykereket hânyva jô messzire elkisérik, hogy mutat- vânyaikkal par krajczârt koldüljanak tölük. Emlitésre méltô, hogy a czigânyok öregje-ifja, apraja-nagyja s a férfi- és asszonynép egyarânt, sot mâr a csecsemô is rendkivûl szereti a dohânyzâst Még éjjel is szipâkoljâk többnyire üres pipâjukat. A vârosi czigânyok külön czigânysoron vagy titczâkban laknak. A falusiak pedig a szâmukra kijelölt legelôn, a falvakon kivûl sâtrakban (çetre) tanyâznak. Néhol földbe vâjt putrikat vagy nyomorusâgos viskökat tâkolnak maguknak, a melyek rendesen sokkal roszabbul épûltek és piszko- sabbak is, mint a helység többi laköinak hâzai. E kunyhök belsö beosztâsa és berendezése azonban a többi falubeliekéihez hasonlö. A hol a czigânyok nagyobb szâmban laknak egy kôzségben, ott maguk kozûl vâlasztott külön birâjuk van, a ki azonban alattvalöival együtt az illetô helység kôzigazgatâsi hatôsâgânak van alârendelve. Czigâny hâz nem igen lehet el kovâcs-mûhely, fujtatö és cgyéb kezdet- leges kovâcs-szerszâmok nélkûl, minthogy a kovâcsolâs a czigânynak leg- kedvesebb mestersége. Sokra ugyan ebben sem viszi, de azért elég ügyesen foltoz üstöket, igazit és élesit kapât, kést, kaszât, patköl jârmos ökröt, készit vasmacskât, csipövasat, szeget, tût, stb., sôt egyesek kolompôntéssel is foglalkoznak. A famunkât is szereti a czigâny; készit lapâtot, rokkât, orsöt, merô- kanalat, tânyért, teknôt, vékât, tovâbbâ bôrfeneku szitât is, stb. Mindezen készit- ményeit a közeli vâsârokra viszi eladni, vagy hâzrôl-hâzra jârva ârulja, sokszor pedig sokat zaklatott feleségére bizza az elârusitâst. Meszelöt is csinâl, vagy kômives munkâra is elszegôdik, sôt a mezôgazdasâgban is beâll napszâmos-